A beruházók számára is előnyös ez a lehetőség: egy-egy helyszínen nagy tömegben építhetnek lakásokat, akár több ütemben is, könnyített szabályokkal, s alacsonyabb fajlagos költségekkel. Ugyanakkor ebben rejlik e fejlesztési forma kockázata is. Ha száz- vagy ezerszámra költöznek be új lakók egy-egy területre az infrastruktúra arányos fejlesztése nélkül, akkor ott ennek közlekedési dugók és túlterhelt közszolgáltatások lehetnek a következményei. Ezzel pedig a fejlesztés nyomán nemhogy javulna a helyiek életminősége és a környék ingatlanjainak az értéke, hanem akár romolhat.

A fővárosi rozsdaövezeti akcióterületek jelenleg tervezett bővítése három, jellegében eltérő területet, illetve beruházást érint. A XI. kerületben, a Fehérvári út – Galvani út – Szerémi út – Barázda utca között egy klasszikus ipari terület kitisztítása és beépítése, Zuglóban az új városközpont kialakítása, míg a XV. kerületben a 2006-ban bezárt egykori Rákospalotai Növényolajgyár területén épülő lakások és kereskedelmi létesítmények kaphatnak rozsdaövezeti akcióterület besorolást. A XV. kerület kiesik a rozsdaövezetekkel leginkább jellemezhető, belső-átmeneti kerületek köréből és a három új terület közül ez, a rákospalotai a legsajátosabb. Egyrészt a gyárat, ami egykor a kerület második legnagyobb munkáltatója volt, s ahol az ország margarin- és olajszükségletének közel kétharmadát állították elő, egy klasszikus kertváros öleli körül. Másrészt a környéken – szemben Zuglóval vagy Újbudával – elvétve van csak új építés. Ugyan két zöldmezős, többszáz lakásos projekt évek óta vár indulásra, de ma a legnagyobb aktív fejlesztés a kerületben egy mindössze 35 lakásos építkezés.