A későbbiek során kiadásra kerülő végrehajtási rendelet fogja majd meghatározni, hogy milyen módon kerül az új uniós elvonás bevezetésre: az extraprofitadó szabályai kerülnek-e módosításra vagy új adónemként kerül bevezetésre az előírt bevételi plafon – mondja Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky ügyvédje.
Szintén a végrehajtási szabályokon fog múlni, hogy ez az elvonás jelent-e valóban egy újabb sarcot a megújuló energiát termelő cégekre. A rendelet ugyanis felhatalmazza a tagállamokat olyan intézkedések fenntartására vagy bevezetésére, amelyek a most bevezetett mértéken túlmenően korlátozzák a termelők piaci bevételeit, feltéve, hogy ezek az intézkedések arányosak és megkülönböztetéstől mentesek, valamint azok nem torzítják a villamosenergia nagykereskedelmi piacának működését. Jogtechnikai kérdés ezért, hogy a magyar jogalkotó hogyan éri majd el, hogy a 180 EUR feletti bevételt elvonja a megújuló energiát termelőktől és hogy szorgalmas tanulóként akar-e ennél tovább menni, esetleg a jelenleg meglévő szabályok módosításával.
A támogatási szerződéssel rendelkező termelők kimaradnak
Mint ahogy az extraprofitadó sem érintette őket, úgy a KÁT és METÁR támogatási szerződéssel rendelkező termelők az EU különadós alanyi körből is kimaradnak. A rendelet szövege alapján ugyanis a plafon nem vonatkozik azokra a termelőkre, akiknek az 1 MWh-ra jutó bevétele állami intézkedések révén már maximálva van. Ez sokakat fog annak átgondolására vezetni, hogy érdemes-e az állami kedvezmény rendszerébe mégis belépni vagy oda visszalépni.
