A jelentés arra is rámutatott, hogy a kontinensen minden tizedik szál cigaretta illegális, de egyes országokban a helyzet ennél sokkal súlyosabb. Így például Franciaországban nyomasztóan magas, 38 százalék az arány, míg Hollandiában egy év alatt duplázódott meg az ellenőrizetlen forrásból származó termékek fogyasztása.

Mindezt figyelembe véve a litván ballonválság nemcsak határvédelmi vagy adópolitikai kérdés, hanem nemzetbiztonsági is. A Politico értékelése szerint „a dohánycsempészet új szintre lépett: a bűnszervezetek már a levegőt is kihasználják, hogy kijátsszák a hatóságokat”. Csakhogy az illegális, vagyis ellenőrizetlen forrásból származó szállítmányok megkerülik a minőségi ellenőrzéseket és a közegészségügyi előírásokat, így az elérhető termékek az egészségre – az ismert kockázatokon felül – is fokozott veszélyt jelenthetnek.

Hatóságok elől bujkáló hálózatok

Szó sincs arról, hogy amit az utóbbi időszakban Litvániában tapasztalni, az elszigetelt jelenség lenne, ezek a különös ballonos esetek egész Európában egy növekvő trend részei. A BBC és a Sky News is arra a következtetésre jutott, hogy a ballonok „olcsóbbak, mint a drónok, és nehezebben követhetők”, így a hatóságok elől bujkáló hálózatok ideális eszközeivé váltak.

A GLOBSEC szerint az ilyen „hibrid csempészmódszerek” azt mutatják, hogy a meggondolatlan adószabályozások nem mindig érik el a kívánt célt. Amikor a jogszerű piacon a vásárlók pénztárcáját az ebből eredő árnövekedések sújtják, akkor az illegális szereplők gyorsan megjelennek az olcsóbb (adómentes) és ismeretlen eredetű termékeikkel. Éppen ezért a litván ballonkrízis valós idejű figyelmeztetés az EU számára: ha a tagállamok a vásárlókat terhelő indokolatlan adóemeléseket vezetnek be, a feketepiac volumene Európában megsokszorozódhat, valamint nemhogy adóbevétel többletet hanem adókiesést fog eredményezni ezáltal.