A hazai közfelfogás - az európai átlaggal megegyező módon – túl magasnak tartja a legmagasabb beosztású vezetők jövedelmét. Nyugat-Európában a megkérdezettek alig több, mint a fele szerint vezetőik kicsit, illetve túl sokat keresnek. Magyarországon a válaszolók több mint háromnegyed vélekedik hasonlóan, sőt, 48 százalékuk szerint kimondottan túl vannak fizetve. A legrosszabb a megítélés Lengyelországban, ahol az összes válaszolónak csak 11 százaléka gondolta úgy, hogy rendben van a top-menedzserek fizetése. Persze az is tény, hogy ez utóbbi országban nem ritka a 200 ezer eurós (50 millió forint) havi kereset sem, miközben az átlagbér 700 euró (180 ezer forint) körül van. A fiatalabbak – úgy tűnik – megértőbbek ebben a kérdésben. A 14 –29 év közötti magyarok közül ugyanis csak 43 százalék gondolja azt, hogy a vezetők érdemen felüli jövedelmet kapnak, az 52 év feletti korosztálynak azonban 52 százaléka van ezen a véleményen.
A helyzet Dániában éppen fordított. Ott a megkérdezettek többsége azt gondolja, hogy vezetőik megérdemelten kapják a fizetésüket, és mindössze néhány százalék gondolja azt, hogy túl vannak fizetve.

A törvény szava
Háromból két nyugat-európai ért egyet azzal a felvetéssel, hogy a csúcsmenedzsereket törvény kötelezze összes járandóságuk, és kedvezményük nyilvánossá tételére. Közép-Európában még többen képviselik ezt a véleményt: itt négy válaszadóból hárman ezt tartanák helyesnek. A régióban kimagasló a lengyelek 85 százalékos aránya, míg Magyarország 55 százalékos mutatója alacsonyabb mind a közép –, mind a nyugat – európai átlagnál.
Ebben a kérdésben is a fiatalabbak bizonyultak toleránsabbnak. Míg a 60 év feletti megkérdezettek 62 százaléka üdvözölnének egy ilyen vonatkozású törvényt, addig a negyven év alattiaknak csak 46 százaléka. Az alacsonyabb képzettségűek szigorúbbak ebben a kérdésben, és valaki minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál kevésbé gondolja úgy, hogy teljes mértékben transzparensé kellene tenni a vezetői járandóságokat.

A kormány szerepe
Talán meglepő, hogy arra a kérdésre, hogy szabályozza, illetve behatárolja-e egy kormány a top-menedzserek jövedelmét a nyugat-európaiak 56 százaléka, és közép-európaiak 76 százaléka válaszolt igennel. A magyar megkérdezettek 63 százaléka mondott igent-t. Ezzel szemben ellenzi ezen a területen az állami beavatkozást a dánok 67, a németek 57 és a hollandok 56 százaléka. Az összes megkérdezett közül az általános iskolát végzettek 74 százaléka, a főiskolai, vagy egyetemi diplomával rendelkező megkérdezetteknek azonban már csak 28 százaléka válaszolt igennel a kérdésre.

Önző vezetők
A válaszadók zömének, pontosan 83 százaléknak az a véleménye, hogy az igazgatósági elnökök elsősorban a saját érdekeiket nézik, és szinte ugyanennyien képviselik azt a nézetet, hogy a top-menedzserek nem őszinték. Legkevésbé a németek, lengyelek és a spanyolok tartják öszintének vezetőiket, ezekben az országokban az igenlő válasz minden esetben 15 – 15 százalék volt. A megkérdezett magyarok jobb véleménnyel vannak a hazai vezetőkről. Nálunk már 21 százalék azt gondolja, hogy őszinte emberek állnak a vállaltok élén.
Mi áll a legmagasabb szintű vezetők figyelmének középpontjában? Az összes megkérdezett 42 százaléka említette a tőzsdei árfolyamot, és a vállalat részvényeseit, és ugyanennyien gondolják, hogy a vevők érdekei is fontosak számukra. Azonban csak 21 százalék véli úgy, hogy a legmagasabb szintű vezetők törődnek az alkalmazottaikkal, ezzel szemben 83 százalék szerint a legtöbb nagyfőnök saját érdekeit nézi.
Ettől az átlagtól eltérnek a magyar vélemények. Nálunk ugyanis a válaszadók 16 százaléka érzi azt, hogy a vezetők törődnek a beosztottaikkal, ellenben 87 százalék gondolja úgy, hogy a legtöbb igazgató csak a saját érdekeit nézi. Finnországban pedig a válaszadók 94 százaléka érzi úgy, hogy a vezetők saját érdekeikre koncentrálnak. Az összes európai megkérdezett 40 százaléka azt mondja, hogy ha emelkedik a részvények árfolyama, akkor minden alkalmazott fizetésének nőnie kellene. Ezt a nézetet legnagyobb mértékben a svájciak és a németek képviselik.

Erős szakszervezetek
Érdekes képet mutat a szakszervezet megítélése. A nyugat-európaiak egyharmada csak akkor látná indokoltnak az elbocsátásokat, ha azokkal a vállalati tanács, vagy a szakszervezet egyetért. Leginkább a németek (55 %), az osztrákok (51%), hollandok (40%) és a svédek (39%) igényelnék az érdekvédelmi szervezetek beleszólását. A nehéz időkben azonban, ha a vállaltot csőd fenyegeti, a felső vezetés dönthet a leépítésekről – mondja a nyugat-európaiak 30, a finnek 46, a franciák 47 százaléka.
A magyar arány az összes ország között az egyik legalacsonyabb, mindössze 21 százalék. Ellenben a szakszervezetek beleszólását hazánkban még a kelet-európai válaszolók átlagát is meghaladóan, 38 százalékban szívesen fogadnák.