A 15 éves Budapesti Értéktőzsdén az éppen 10 éves határidős piacot köszöntötték április 5-én, a börze rendezte ünnepségen. Ebből az alkalomból hozták nyilvánosságra, hogy a teljes határidős piac forgalma 2004-ben meghaladta a 2200 milliárd forintot, továbbá 2005-re a származékos piac napi átlagforgalma közel 25 milliárd forintra emelkedett. A határidős piacon tavaly több mint 176 000 kötés született, melynek során 4 037 061 kontraktus cserélt gazdát. A nyitott kötésállomány értéke meghaladta a 78 milliárd forintot, amely majdnem 199 ezer kontraktusnak felelt meg.
A határidős ügylet egy olyan szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak meghatározott minőségű és mennyiségű alaptermék előre rögzített árfolyamon, és meghatározott jövőbeni napon és helyen történő adásvételére. Az ügylet lejáratakor a termék típusa szerint lehetséges fizikai szállítás, azaz ténylegesen végbemegy az alaptermék és a pénzbeli ellenérték cseréje. A másik lehetőség a pénzbeli elszámolás, vagyis leszállítás nélkül nettó módon elszámolják a lejárat napján érvényes azonnali árfolyam és a határidős ügyletben rögzített ár különbözetét. A tőzsdei határidős ügyletek jellemzői a tőzsdén kívüli ügyletekkel szemben, hogy az előbbieket szabványosított mennyiségekre és lejárati időpontokra kötik, az ügylet megkötéséhez kötelező letét szükséges, és az elszámolóház minden nap végén újraértékeli a pozíciókat. A határidős ügyleteket három - kockázatfedezési, spekulációs, illetve arbitrázs - céllal szokták kötni a befektetők. A határidős ügylet az alaptermék ingadozásaitól szabadíthatja meg a fedezőt: részvény és deviza esetében az árfolyam-, kamatlábak esetében pedig a kamatkockázattól. Ennek megfelelően a Budapesti Értéktőzsde származékos szekciójában jelenleg három ügyletkör szerepel: a részvény (és index), a deviza, valamint a kamat alapú ügyletkörök. Míg a részvények lejáratkori teljesítése fizikai szállítással, addig az index, deviza és a kamatkontraktusoké készpénzes elszámolással történik.
A régióban elsőként 1995 márciusában nyitotta meg kapuit a Budapesti Értéktőzsde származékos piaca. Éppen ekkor, a Bokros Lajos és Surányi György nevével fémjelzett intézkedések nyomán javult Magyarország nemzetközi megítélése, amely megfelelő környezetet biztosított a befektetői világnak egy új piac kihasználására. A legelső időszakban csak BUX kötések történtek, később azonban felfedezték a piaci szereplők a kamattípusú termékeket, és a három hónapos diszkont kincstárjegyeket. Az általános pénzpiaci kívánalmaknak megfelelően 1995 novemberében a devizakontraktusok kibővültek az ECU-vel, melyet 1998-ban az EUR váltott fel. Az opciós piac 2000. február 18-án indult, és bár a piac egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azóta a származékos piaci termékpaletta gyakorlatilag a vezető tőzsdéken elérhető fontosabb instrumentumok mindegyikével rendelkezik.
