Az árak stabilitására, azaz legfeljebb 5 százalékon belüli árváltozásra a válaszadók hatoda számít, 7 százalék pedig nem tudta megtippelni, mi lesz egy év múlva. Mégis, a jövőbeni árnövekedésre számítók aránya valamelyest már mérséklődött a 2023 év eleji méréshez képest, amikoris a válaszadók 87 százaléka várta egyértelműen azt, hogy egy év múlva, azaz most többet fog fizetni a boltokban. Ráadásul akkor még – szemben a mostani 40 százalékkal - ezen belül 50 százalék volt azok aránya, aki kifejezetten nagy drágulásra számítottak.
Az árcsökkenést és az árnövekedést várók arányának összevetéséből kiderül, hogy a középkorúak átlagosan 9 százalékos inflációt várnak a következő egy évben. Látszik az is a kutatásból, hogy miközben a 30–39 évesek 7,5 százalékos éves szintű áremelkedésre számítanak, addig az 50–59 évesek és a falvakban élők átlagosan 10 százalékos inflációtól tartanak.
Amellett, hogy a hivatalos infláció lassulást mutat, a háztartások, így a középkorúak helyzetének javulásához szükség van az érzékelt infláció csökkenésére. Ebben az esetben valószínűleg többen, nagyobb összeget tudnának hosszútávra félretenni az általános tartalék képzése mellett. “Ez kulcskérdés egyebek mellett a nyugdíj szempontjából is” - tette hozzá Székely Pálma. Szerinte ahhoz, hogy a középkorúak a nyugdíjba vonulás után az azt megelőző életszínvonalukat fenn tudják tartani, mindenképp szükség van takarékoskodásra.
