Az elemzők konszenzusa feszitettnek, de hitelesnek találta a kormány megemelt 2004-es hiány-előirányzatát. Eközben némileg javultak az infláció és a gazdasági növekedés kilátásai. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn az elemzők többsége szerint mégsem csökkenti kamatait a gazdasági egyensúly körüli aggodalmak miatt. Az év egészére az egy hónappal ezelőtt előrelátott egy százalékpontnyi kamatvágásnak mostmár csak a felét valószinűsiti a piac.

Megint csúszhat az euró?

Az elemzői előrejelzések azonnal követték a kormány államháztartási hiány előirányzatának múlt heti módositását. A Pénzügyminisztérium (PM) a GDP 4.6 százalékáról 5.0-5.3 százalékára emelte a hiány valószinű idei nagyságát.

Az elemzői konszenzus egy hónappal ezelőtt még 4.9 százalék volt - az új felmérésben, melyet szeptember 15 és 17 között végzett a Reuters, a konszenzus 5.3 százalékra emelkedett. Vagyis az elemzők hihetőnek tartják a megemelt prognózist, de a felső határán, ami a PM szerint a pesszimista változat.

Akadnak olyan elemzők, akik szerint félő, hogy még az új előrejelzés sem tükrözi a hiány valódi méretét. Ennél nagyobb jelentőségű azonban, hogy a 2005-ös konszenzus jelentősen felfelé mozdult el: a GDP fél százalékával, 4.8 százalékra.

Ez felette van az eredetileg erre az évre megcélzott hiánynak, és 0.7 százalékponttal haladja meg a májusban elfogadott és az Európai Bizottsághoz eljuttatott konvergencia-programban megjelölt számot. Ez azt is jelenti, hogy ha az elemzőknek igaza van, Magyarország jövőre a tervezetthez képest több, mint egy éves csúszásba kerül az euró 2010-es bevezetéséhez vezető úton.

A 2010-es bevezetés feltétele, hogy 2008-ra három százalék alá csökkenjen a hiány. A kormány a konvergenciatervben évi fél százalékos csökkentéseket igért, a 2004-es előirányzat emelkedése miatt azonban a pénzügyminiszter bejelentése szerint jövőre ennél nagyobb vágásra lesz szükség a 2005-ös költségvetésben, amelynek tervezetét szerdán tárgyalja a kormány.

Az elemzői konszenzus azonban továbbra is csak fél százalékpont csökkentést helyez kilátásba a jövő évre. A konvergenciapályához képest jóval magasabb szám egyelőre nem vezetett a 2010-es euróbevezetés elvetéséhez a felmérésben, az előrejelzésekben azonban jelentős átrendeződés történt.

A konvergenciaterv májusi bejelentése előtt még egyenlő számban voltak a 2009-es és 2010-es bevezetést előrevetitő elemzői jóslatok. Szeptemberben 15 elemző közül 12 már 2010-et mondott, egy elemző maradt a 2009-nél, de megjelent a látóhatáron a jövő évtized is, egy 2011-es és egy 2012-es jóslat formájában. Mivel több 2010-et előrejelző elemző is azt mondta, hogy a költségvetési folyamatok függvényében hamarosan felülvizsgálhatja várakozását, megvan a kockázata, hogy a közeljövőben a 2010-es dátumról is lemondhat a piac egy része.


Lassabb kamatcsökkenés

Az elemzők enyhén, 0.1 százalékponttal felfelé mozditották el a gazdaság növekesére vonatkozó konszenzusaikat, 2004-ben 3.9, 2005-ben pedig 3.95 százalékra. Rövid távra kissé romlottak, hosszabb távra azonban némileg javultak az inflációs kilátások is: a konszenzus szerint rövid stagnálás után az augusztusi 7.2 százalékról szeptemberben 6.9 százalékra csökkenhet az infláció. Decemberre az elemzők szerint 6.25 százalékra lassul, ami 15 bázispontos emelkedés az egy hónappal ezelőtti konszenzushoz képest, a jövő év decemberére azonban ugyanennyivel csökkent a konszenzus, 4.4 százalékra.

A piaci előrejelzés igy még mindig az MNB 4 százalékos célja felett van, ahogy felette volt az augusztus 16-ai 50 bázispontos kamatcsökkentése előtt is, miközben az árfolyamvárakozások lényegében változatlanok maradtak. (Október és 2004 végére egyaránt 250 az euro elleni konszenzus, a jövő év végére pedig 252, szemben a pénteki 247-es piaczárással.) Az állampapirhozam várakozások azonban az elmúlt négy hétben jelentősen emelkedtek minden futamidőre. Ha az év végére tekintünk előre, a 12 hónapos kincstárjegyre 78 bázisponttal nőtt az előrejelzés 9.93 százalékra, a hároméves államkötvényre 75 bázisponttal 9.1 százalékra, a tizéves állampapirra pedig 53 bázisponttal 8.03 százalékra.

Az inflációs kilátások enyhe javulása ellenére a jegybanki kamatcsökkentésekkel kapcsolatos optimizmus jelentősen mérséklődött az államháztartási hiány pálya átrajzolódása után. Az elemzők nagy többsége szerint ma már nem változtat kamatot az MNB, októberben azonban már jöhet egy kis csökkentés, amit még egy apró vágás követhet az év vége előtt. Mindezek eredményeképpen 11 százalékról 10.5 százalékra szállhat alá a jegybanki alapkamat idén: ez éppen a felét jelenti az egy hónappal ezelőtt remélt egy százalékpontnyi kamatcsökkenésnek. Jövőre viszont az elemzők szerint jelentősebb kamatvágások jöhetnek, összesen 225 bázispont.

„A folytatódó költségvetési bizonytalanság és a szeptember végén napvilágra kerülő második negyedéves folyó fizetési mérlegadat fényében, ami vélhetően újabb aggodalmakat teremt az egyensúlyi fejlemények iránt, a monetáris politika előreláthatóan óvatos marad,” – irta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője.

A második negyedéves folyómérleg hiányát 2.3 milliárd euróra teszi a felmérés, magasabbra az egy hónapja várt 2.1 milliárdnál és az első negyedévben mért 1.705 milliárd eurónál. Ugyanakkor tovább emelkedtek az éves folyómérleg deficitekre vonatkozó prognózisok is: 2004-re 200 millió euróval hétmilliárd euróra, 2005-re pedig 130 millió euróval 6.63 milliárd euróra.