A bíróság döntését üdvözölte az Európai Bizottság, mivel az teljesítené a bizottság céljait, miszerint az leszámolna az aranyrészvények rendszerével, és azzal, hogy a kormányzatok a tőzsdén jegyzett cégek esetében stratégiai részt tartsanak maguknál. Az EB korábban azért fordult a bírósághoz, mert a kérdéses 1960-as törvény a szavazati jogokra megszabott, illetve az igazgatótanácsi helyek számának korlátozásával akadályozta a tőke szabad áramlását az EU-ban.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság mind a szavazati jogok húsz százalékban történő limitálását, mind a "blokkoló kisebbség" husz százalékban történő megállapítását ellentétesnek ítélte az EU előírásaival. Az ítélet szerint ugyancsak ütközi az EU-joggal az, hogy a német szövetségi állam és Alsószászország 2-2 tagot delegálhat a felügyelő bizottságba.

A határozat a szakértők szerint befolyásolja majd a 31 százalékban a Porsche tulajdonában lévő VW csoport tulajdonosi szerkezetét, lehet ennek is köszönhető, hogy a luxembourgi döntés bejelentése után mind a Volkswagen, mind pedig a Porsche jegyzése emelkedett.

A németek változtatnak, mi védjük a MOL-t

Bár a berlini igazságügy-minisztérium szóvivője sajnálkozott amiatt, hogy a bíróság nem fogadta el az érveket a németországi üzleti telephely védelme mellett, a kormány gyorsan meg fogja változtatni a törvényt. Az egyelőre még bizonytalan, vajon a törvényt teljesen törlik vagy csak módosítanak rajta, és a pontos határidők sem ismeretesek.

Itthon október elején fogadták el a lex Mol néven emlegetett jogszabályt, vagyis a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosítását.    

A lex Mollal az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni. A kormány elsősorban a magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. részvényeinek az OMV osztrák cég általi felvásárlásához hasonló eseteknek kívánt gátat szabni.

A lex Mol-t Bokros Lajos volt pénzügyminiszter is kritizálta a Financial Times-nak adott interjújában, mondván a jogszabály a magántulajdonosokat betonozza be, nem stratégiai államérdekek, hanem tisztán magánérdekek védelmére szolgál. Bokros elég keményen úgy fogalmazott, hogy a törvény olyan magyar oligarchák kedvez, mint a Mol-vezér Hernádi Zsolt és szövetségese, az OTP-elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor. Kupa Mihály, a Mol felügyelő bizottságának elnöke, akkor visszautasította a vádakat mondván a Mol - és más hazai nagyvállalatok - igazi értéke éppen abban rejlik, hogy független tőkepiaci cégként is megmutatták, képesek olyan teljesítményre, mint más EU tagországbeli cégek.