A magyar kiskereskedelem üzletláncainak egy része már az intézkedés bevezetése előtt is veszteséges volt, mások szerény nyereséggel működnek. A verseny terepe a szektorban a forgalom nagysága és a hatékonyság. Az élelmiszer árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza, miközben erre senki nem vágyik.
Az OKSZ szerint mindez nem a kiskereskedelem negatív válasza a szektort ért folyamatos támadásokra, hanem piaci törvényszerűség, ami alól senki nem tudja kivonni magát. Az infláció kordában tartása minden piaci szereplő elemi érdeke, de ehhez ellátási lánc szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, gazdasági tényezőket, meghagyva a vállalkozások számára a piaci logika alapján történő döntési szabadságot.
Az árrésstop háztartási szerekre történő kiterjesztése ugyanilyen hosszú távú negatív hatásokkal jár, rövid távú pozitív hatása az inflációra azonban nincs, vagy elenyésző lehet, ennélfogva közgazdaságilag nehezen értelmezhető, gyakorlatilag csak ideiglenesen lefojtott inflációs adatokat produkáló adminisztratív intézkedés lenne.
