Két éven belül "kitakaríthatják" a régiót a műszaki területen, ha a gazdaság nem ismeri fel a problémát - állítja Kiss Ambrus. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójának összegzése szerint az exportorientált feldolgozóiparnak köszönhetően az országos átlagnak megfelelően növekedett a gazdaság és javultak a foglalkoztatottsági adatok, de Zalában kevésbé nőtt az ipari termelés.
Az ipari termelés a régióban 2007 első 11 hónapjában 6,5 százalékkal bővült, Zalában azonban csak 3,2 százalékos volt a növekedés. A régió egészében 4.700-zal nőtt a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben, Zalában ugyanakkor 2.100-zal csökkent, bár a munkanélküliség arány mindhárom megyében mérséklődött. (Már több, mint kilencezer jelentkezőt regisztráltak a Lépj egyet előre szakképzési program most induló második szakaszára.)
Valamivel kevesebb munkanélküli
A KSH havi átlagos adatai szerint 22.800 a munkanélküliek száma, 2.900-zal kevesebb, mint tavaly. Zala megyében 7.400 munkanélküli szerepel a nyilvántartásban, ez 800-zal kevesebb a korábbinál, míg az inaktívak száma nem változott a régióban, Zalában 3.300-zal emelkedett.
A regisztrált munkanélküliek száma a régióban megközelíti a 75 ezret, Zalában pedig csaknem 30 ezren vannak. Közülük a három megyében összesen majdnem 31 ezer ember tudott elhelyezkedni, Zalában azonban kisebb arányban, alig 10 és fél ezren.
Ausztria és Szlovénia a cél
A foglalkoztatási irányelvek szerint az idén a legfőbb cél a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatottsági szint növelése. Javítani szeretnék az álláskeresők, munkavállalók foglalkoztathatóságát és alkalmazkodóképességét - fejtette ki a munkaügyi vezető. Ezen kívül kiemelt feladatnak számít a szociális segélyezésben részesülők munkába állásának javítása, sokan ugyanis még mindig úgy vélekednek, hogy a segélyből jobban meg lehet élni, mint munkából.
Egy kérdés kapcsán Kiss Ambrus elmondta: a nyugat-dunántúli régióból elsősorban Ausztriába mennek magyarok dolgozni, de egyre élénkül az érdeklődés Szlovénia iránt is. A magyar dolgozókat mindkét országban leginkább a vendéglátásban és a turizmusban látják nagy örömmel. (Szabadon vállalhatnak munkát a magyarok a régi uniós tagországok közül tízben, öt országban viszont még mindig megkövetelik a munkavállalási engedélyt.)
