Önállóan intézheti Magyarország is adóigazgatási ügyeit az uniós taggá válást követően. A nemzeti szabályozás megmarad a jövőben is. De egy területen azonban kötelező együttműködést ír elő az EU. Az egyes tagállamok adóhatóságai az adóellenőrzéshez szükséges adatokat egységesen kezelik. Két fogalmat kell megtanulniuk a magyar vállalkozóknak, mégpedig záros határidőn belül. Az adómegállapítási jogsegély „intézménye” a gyors információcserét jelenti, míg az adóbehajtási jogsegély praktikusan azt, hogy a magyar adóhatóság, ha külföldre távozik itthon hagyva tetemes adótartózását az adóalany, behajtathatja a pénzt a másik uniós ország hatósága segítségével.

A közösségi adószám mellett úgynevezett összesítő nyilatkozat is kötelezettsége lesz a cégeknek. Ez bizony adminisztráció a javából, hiszen negyedévenkét számot kell adniuk unión belüli kereskedelmükről. Az adózó tehát partnerei adószámainak feltüntetése segítségével láttatni köteles, hogy milyen értékben értékesített, illetve vásárolt. Dr. Öry Tamás, a Pénzügyminisztérium adóigazgatási főosztályának vezető tanácsosa nem tagadta, hogy ez a negyedévenkénti adatszolgáltatás komoly adminisztrációt jelent majd a vállalkozásoknak. Ugyanakkor könnyebbséget is jelent számukra az EU-s csatlakozás, amennyiben megszűnnek a határellenőrzések, felgyorsul a kereskedelem.

A kamatjövedelemre vonatkozó adatszolgáltatás ugyancsak uniósodik májustól. Ennek a szabályozásnak az lesz a lényege, hogy elejét lehessen venni az adókikerülésnek. Arról van szó, hogy más tagállam polgára által szerzett kamatjövedelemről – a kamatjövedelmet kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége alapján – az adóhatóság informálja azt a tagállamot, amelynek állampolgára a pénzhez jutott. Ha tehát egy külföldi magánszemély Magyarországon tesz szert kamatjövedelemre, tőlünk az ő hazája adóhatóságának kötelező jelleggel megküldik az értesítést. Az adózás rendjéről szóló törvény eszerint módosul.

Nem lesz könnyű megszokni azt az áfa-szabályozást, amelyet májust követően Magyarországon is alkalmazni kell a külföldi csomagküldő szolgáltatások – szakszerűbben: távértékesítő vállalkozások - esetében. Az ilyen cégek, ha két hónap leforgása alatt 35 ezer eurót meghaladó értékben szállítanak telefonon, interneten rendelt cikkeket Magyarországra, akkor elérik azt a határt, ami után nálunk kell adóznia a tárgyévben is, s a következő esztendőben is. A vevőnek nem kell tehát tudnia, hogy a termék eladója éppen hányadán áll adóügyeivel, ezt a csomagküldő cég tartja nyilván, s természetesen áraiban vélhetően érvényesíti az esetleges többletet. Ebből a célból a távértékesítő vállalkozás magyar adószámot is kérni fog, hogy teljesítse befizetési kötelezettségeit.