A lakáscélú kedvezményekről szóló paragrafust jövő év első napjától törlik az szja-törvényből. Az eredeti elképzelés szerint a 2006 végén meglévő kedvezmények 2010-ig éltek volna. A végső változat szerint, aki szocpolt, megelőgezett szocpolt vett igénybe, az addig jogosult a - december utolsó napján hatályos törvény szerinti - kedvezményre, amíg családi pótlékot kap. Másoknál a kedvezmény a törlesztés induló évében és további négy évig jár. Mindkét esetben feltétel, hogy a hitelfelvevők a törlesztést még az idén megkezdjék.
A kormány eredeti terve szerint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a munkaadó a minimálbér (62.500 forint) 20 százalékát fizethette volna be szja-mentesen. A végső változatban 50 százalék szerepel, és ez kiterjed az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakra is.
Üdülési csekk
A kormány és a szakszervezetek közti egyik vitapont az üdülési csekk felhasználhatósága volt. A kormány szerint túl széles lett a felhasználás köre. A végső változatban a parlament felhatalmazza a munkaügyi és szociális-, valamint a pénzügyminisztert, hogy rendeletben szabályozzák a csekkel adómentesen igénybe vehető szolgáltatásokat.
Kedvezmények együtt
Az szja-törvény együtt kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetések, a tandíj, a közcélú adományok, valamint a biztosítások kedvezményeit. Eddig ezek után - összevont - kedvezmény 6 millió forint éves jövedelemhatárig, legfeljebb 100 ezer forint értékben járt, majd csökkenni kezdett és 6,5 milliós jövedelemnél megszűnt. Az új szabályok szerint a 100 ezer forint kedvezmény marad, de csak 3,4 millió forintos jövedelemig lehet azt egészében igénybe venni, 3,9 milliónál megszűnik a kedvezmény. A mezőgazdasági őstermelőnek is limitált lett a jövedelme, amely után igénybe veheti a legfeljebb 100 ezer forintos adókedvezményt. A teljes összeg 6 millió forintos jövedelemig jár. Efölött csökkenni kezd, majd 6,5 milliónál megszűnik.
Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozók adóalapjának kiszámítását hét pontba - és ezeken belül sok alpontba - foglalja össze az szja törvény. A módosítás minimális adóalapot állapít meg. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy a vállalkozói bevételből le kell vonni a beszerzett áruk értékét, és a különbség 2 százaléka lesz a minimális adóalap.
Kamatadó
Az elfogadott törvény szeptember 1-től írja elő a 20 százalékos adót a kamatjövedelmek és a tőzsdei ügyletből származó jövedelmek után. Kamatjövedelmet lehet elérni a banknál vezetett betétszámla, folyószámla, bankkártya számla után. A nyilvánosan forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például kötvény) után kamat és árfolyamnyereség címén is lehet adóköteles jövedelmet elérni. A befektetési jegynél viszont csak árfolyamnyereség érhető el, a papír beváltásakor, visszaváltásakor, illetve átruházásakor. Kamatjövedelmet lehet elérni - az előbbieken túl - az élet- és nyugdíjbiztosításoknál is. Fő szabályként, ha a biztosítási díj akármilyen kis része is adómentes, akkor szóba sem jöhet a kamatadó. Így a kamatadót - a 10 évnél rövidebb futamidejű életbiztosításnál - a lejárat végén kapott összeg és a befizetett biztosítási díj különbözete után kell megfizetni. A három évnél rövidebb nyugdíjbiztosításnál pedig a lejáratkor kapott összeg és a biztosított - vagy az ő javára más magánszemély - által befizetett összeg különbözete a kamatadó alapja. #page#Az életbiztosításoknál még adókötelesek lehetnek a maradékjogok (a biztosító által visszavásárolt kötvényért kapott pénz, kötvénykölcsön) is, ha az összegük meghaladja a befizetett biztosítási díjat.
A 20 százalékos kamatadót az augusztus utolsó napjáig megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét szerződések esetén az augusztus 31. után indult első kamatperiódusra kell először fizetni. Például a naptári negyedéves kamatperiódusoknál október 1-én indul az új intervallum, amely már adóköteles lesz. (A kamatadót a kifizető vonja le, vagy a magánszemély negyedévente fizeti meg.) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (kötvény) és a befektetési jegy után csak akkor kell kamatadót fizetni, ha azt a magánszemély augusztus 31. után szerezte. A biztosításoknál is az e dátumot követően megkötöttek után kell adózni.
Tőzsdei ügyletek
A tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója is 20 százalék lesz a szeptembertől kötött ügyletekre. Akár a magyar, akár bármelyik EU vagy OECD tagállamban működő tőzsdén elért árfolyamnyereség, vagy összetett, illetve származtatott ügyleten elszámolt nyereség adóköteles. (Összetett az ügylet, ha azt több tőzsdei részügylet összesített eredményére kötik, és származtatott, ha más tőzsdei termék - például áru, részvényindex, deviza - árfolyamától függ.) A tőzsdén elért jövedelmet csökkenti az árfolyamveszteség. A 2006-ban és 2007-ben elért veszteségek a tőzsdei ügyletekből elért jövedelmet nemcsak annak összegéig csökkentik, hanem a későbbi évek nyereségeit is apaszthatják. Az elhatárolt tőzsdei veszteséget a magánszemély saját döntése szerint oszthatja be. Akinek tulajdonában volt idén augusztus 31-én értékpapír, és azt később eladja, az választhat: a szerzésre fordított érték a vételár, vagy pedig a 2006. augusztus utolsó tőzsdenapjának záró árfolyama legyen.
Természetbeni
Az adóköteles természetbeni juttatások adója 44-ről 54 százalékra emelkedik. Meghatározza a törvény azt is, hogy az utazási bérlet és a céges telefon költsége miként oszlik meg a hivatalos és a magáncélú használat között. Az első szabály az, hogy a kétféle használatot dokumentálni kell és a tényleges magáncélú használat után kell adózni. Valószínű, hogy legtöbben a második megoldást választják: a bérlet árának a fele, míg a telefondíjnak a 20 százaléka számít adóköteles bevételnek.
