„Az idei nyár egyik fontos tanulsága, hogy a vízhiányt már nem kizárólag a mezőgazdaság problémájaként kell értelmeznünk. A termőföldtől a lakossági vízellátáson át az iparig és az energiatermelésig egyre több terület függ ugyanattól a korlátozott erőforrástól” – mondta dr. Gerda Anikó növényorvos, agrárkémikus-agrármérnök, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.
Fotó: Pixabay
Európa sem egységesen szenved a szárazságtól: Magyarország kukoricaimportőrré válhat
A helyzet nem magyar sajátosság, ugyanakkor Európán belül jelentős különbségek alakultak ki. A tartós hőség és az elégtelen csapadék Franciaországban, Dél-Németországban, Észak- és Közép-Olaszországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Nyugat-Romániában fajsúlyosan károsította a nyári kultúrákat. Szlovéniában és Horvátországban szintén romlottak a terméskilátások, különösen a kukorica esetében. A kukorica helyzete jól mutatja, hogy a vízhiány milyen gyorsan válhat piaci kérdéssé. Egyes előrejelzések szerint az EU idei kukoricatermése 50 millió tonna körül lehet, ami közel húszéves mélypont és nagyjából ötödével marad el a közelmúlt átlagától. Magyarország esetében pedig felmerült, hogy az ország történetében először nettó kukoricaimportőrré válhat.
„Nem lehet minden ország helyzetét ugyanazzal a mércével mérni. Van, ahol időben érkezett egy-egy csapadékosabb időszak, máshol viszont a növények legkritikusabb fejlődési szakaszában hiányzott a víz. Ezért egyre fontosabbá válik a helyi adottságokhoz igazodó termesztéstechnológia” – hangsúlyozta a növényorvos.
