„Lakóépületeink energetikai felújítása, az energiaszegénység kezelése európai uniós kötelezettség, és a klímavédelmi célok elérésének alapvető feltétele. De nem csak ezért lenne szükség intézkedésekre, hanem mert Magyarországon több százezer háztartást érint az energiaszegénység, akiknek nehézséget okoz az energiaszámlák kifizetése vagy az otthonaik megfelelő fűtése” – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője. A Habitat 14. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről.
Több ezer milliárd forint támogatás – de a rászorulók kimaradnak
Az elmúlt években közel 3000 milliárd forint közpénz jutott lakhatási támogatásokra, ezek nagyobb része azonban a tulajdonszerzést segítette, nem a lakhatási körülmények javítását. A felújítási támogatások – például a Falusi CSOK vagy az Otthonfelújítási Támogatás – nem csak, hogy nem voltak szociálisan célzottak, de a feltételrendszerük miatt a leginkább rászoruló háztartások sokszor kimaradtak a programokból.
Magyarországon a lakosság mintegy 8–10 százalékát, több százezer háztartást érint az energiaszegénység. Leginkább a vidéki, rossz energiahatékonyságú családi házakban élő, fatüzelésre vagy elavult konvektoros fűtésre szoruló, alacsony jövedelmű családok érintettek ebben a nehéz élethelyzetben.
Fűtőanyagok jövedelmi szintek szerint
A Habitat válasza: az egyablakos támogatói modell
A Habitat for Humanity Magyarország Falusi LakHatás programjával 2021 óta dolgozik azon, hogy azok a családok is hozzáférjenek az állami támogatásokhoz, akiknek ehhez külső segítségre van szükségük. A kialakított egyablakos támogatói modellünk a teljes folyamatban segíti a háztartásokat – a tájékoztatástól a pályázat benyújtásán és a kivitelezésen át a felújítás befejezéséig.