Terrorizmus és turizmus: csak múló rosszullét?

A terrorizmus mindenre hatással van a világon, ez alól a gazdaság sem kivétel. Az üzlet azonban, úgy tűnik, könnyebben kiheveri a hatalmas sokkokat, mint az emberek.

Acélgerendákkal megpakolt kamion hajtott a tömegbe hétfő este egy berlini karácsonyi vásárban, 12-en meghaltak és 48-an megsebesültek. Sajnos egyre több hasonló hírrel szembesülünk. Sokkoló, és mint minden, ami történik a világban, a gazdaságra is hatással van.

Az Institute for Economics & Peace (IEP) civil szervezet legutóbbi, 2015-ös Globális Terrorizmus Indexe szerint a terrorizmussal kapcsolatos gazdasági költségek 2001 óta 2014-ben voltak a legmagasabbak. A becslések szerint globális szinten a közvetlen károk – épületek, utak vagy egyéb infrastruktúra lerombolása – értéke elérte az 52,9 milliárd dollárt, míg a teljes gazdasági hatással számolva 105,8 milliárd dollárról beszélhetünk.

Kár lenne tagadni, a terrorizmus hat a piacokra és az üzletre. A leginkább érintett országok esetében negatív hatással van a gazdasági növekedésre, elbizonytalanítja a piacokat, visszafogja a külföldi befektetőket, megváltoztatja a kereskedelmi és fogyasztási szokásokat. A kevésbé érintett államok – vagyis azok, ahol történt merénylet, de alapvetően jól működő demokráciák – esetében viszont a gazdasági hatás csekély – fogalmaz az IEP jelentése. Az, hogy mégis úgy érezzük, ma ez utóbbi a fontosabb téma, a médiának és a közösségi médiának köszönhető: a pár évtizeddel ezelőttiekhez képest ma sokkal több a „szemtanú”. Így, bár az index adatai szerint összességében kevesebb ember halt meg az elmúlt időszakban Európában terrortámadásban, mint a 70-es, 80-as években, a fenyegetettség érzése mégis sokkal erősebb.

Kép:Regus

Új piacok is nyílnak

Az Economist elemzői szerint a terrortámadások inkább rövid távú hatásokat okoznak: az emberek egy ideig nem látogatnak az adott országba, a helyiek nem mennek étterembe. De általában csak a fogyasztás elhalasztásáról van szó, vagyis a gazdasági aktivitás nem megszűnik, csak eltolódik. Az adatok szerint az egyes támadások után a tőzsdék is gyorsan korrigálnak. Még 9/11 után is alig egy hónap alatt helyreállt a rend, pedig a New York-i tőzsde akkor napokig zárva volt. A turizmus is viszonylag hamar, nagyjából 13 hónap alatt képes visszaállni a korábbi kerékvágásba egy terrorcselekmény után. Járványt követően 21, környezeti katasztrófa után 24, politikai zavargás esetén pedig még ennél is több, 27 hónapra van szükség.

Természetesen más a helyzet azokban az országokban, ahol a terrorizmus „permanensen jelen van”. Észak-Írországban például jelentősen csökkent a magánszektor foglalkoztatása, és az ISIS által veszélyeztetett területeken sem könnyen múló gazdasági megingásról van szó. Nagy hatása lehet a terrorizmusnak a gazdaságra a jelentős mértékben turizmusból élő országok esetében, ahol könnyen előfordulhat, hogy az utazók más, biztonságosabb célpont után néznek. Az egzotikus helyszínektől könnyebben fordulnak el a turisták az Economist szakértői szerint, mint az egyébként ismerős kulturális közegtől, amely csökkenti a fenyegetettség érzését. Az Egyesült Államok vagy Franciaország számára ez nagyságrendekkel könnyebbé teszi a felépülést. A nagy vesztesek egyelőre Tunézia és Egyiptom: az utazók nem hiszik el, hogy a biztonságot ezekben az országokban garantálni tudják. Egyiptomban – ahol korábban a GDP több mint 10 százalékát adta az idegenforgalom – az eladósodott vezetés az IMF-hez fordul hitelért, miután majdnem felére csökkent a külföldi turisták száma egy év alatt.

New York 2001. 09. 11.
  • 2995 ember halt meg
  • Infrastrukturális károk: 55 Mrd dollár
  • Biztonsági költségek: 589 Mrd dollár
  • Gazdasági veszteség: 123 Mrd dollár
Forrás: New York Times

A gyors felépülés azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne súlyos az átmeneti kár. A francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás utáni napokban 10 százalékkal esett vissza a párizsi szállodák foglaltsága az egy évvel korábbi szinthez képest, ez pedig komoly szám egy olyan országban, ahol a turizmus 550 ezer munkahelyet és a GDP hét százalékát adja. A Trivago.hu által a Magyar Időknek készített összesítés szerint a terrorveszély miatt Németország négy helyet csúszott vissza a népszerű úti célok rangsorában, az ország egészét tekintve 40 százalékkal zuhant a szálláshelyekre szóló foglalások aránya. Ennél is nagyobb veszteséget szenvedett el Belgium, ahol a felére esett vissza a turisztikai forgalom a brüsszeli merényletek következtében.

A biztonság iránti nagyobb igény ugyanakkor új piacokat is jelent. Az utasbiztosítók például már a New York-i ikertornyok elleni 2001-es támadás után nyitottak: azóta köthetünk biztosítást terrortámadásból fakadó sérülések kórházi költségeinek térítésére. A Citigroup közgazdászai a párizsi támadás után azt mondták: lehet némi visszaesés bizonyos területeken, de azt ellensúlyozza a rendvédelmi és biztonsági költések emelkedése.

Mások is megérzik

A fenyegetettség miatt szigorított biztonsági ellenőrzések konkrét plusz költségeket is okozhatnak a vállalatoknak. A határellenőrzések esetleges visszaállítása a régről ismert veszteglő kamionsorok visszatérését jelentheti – ez pedig komoly időveszteség a szállítmányozásban – amellett, hogy Európa esetében olyan alappillér dőlhet meg, mint az áruk szabad áramlása.

Párizs 2015. 11. 13.
  • 130 ember halt meg
  • Biztonsági költések: 4 év alatt 4,42 Mrd dollárra nő (Charlie Hebdo-merénylet után elhangzott bejelentés szerint)
  • Gazdasági veszteség: 2,1 Mrd dollár
Forrás: Defense News, Quartz.com

A problémára a nemzetközi elemzők mellett a magyar külügyminiszter is felfigyelt. „Ha megreccsen a schengeni rendszer, egyre többen bevezetik a belső határellenőrzést, a kamionok kilométeres sorokban állnak majd a határon, és ezáltal a Magyarországon működő nagy nemzetközi vállalatok ütemezési gondokkal kerülnek szembe, amelynek drámai hatása lehet az egész magyar beszállítói iparra és a teljes magyar exportra” – mondta 2015 szeptemberében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mindezzel együtt az amerikai székhelyű, nonprofit nemzetközi gazdasági elemző Peterson Institute (PIIE) 2016-os elemzése is azt támasztja alá, hogy a terroristacselekmények nagy valószínűséggel nem akadályozzák a gazdasági növekedést, de bizonytalansági tényezőt jelentenek, amelyet lehetetlen számszerűsíteni.

Áttételes hatásokkal azonban számolni kell: a nemzeti biztonsági kiadások összesítése alapján a világ körülbelül 117 milliárd dollárt költ olyan biztonsági szervekre, amelyeknek a feladata a terroristacselekmények megakadályozása. Ez pedig más területeken visszaveti a termelékenységet a források átcsoportosítása miatt – hangsúlyozzák az IEP szakértői. Az állami kiadások növelésére pedig azért is szükség lehet, mert a terrorizmus által hosszabb ideig érintett területeken az esetleg csökkenő magánberuházások és munkahelyteremtés ellensúlyozására elengedhetetlen lesz kormányzati erőforrások allokálása.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo