A magyarországi kiskereskedelemben 2004. a szerény növekedés időszaka volt - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb tanulmányából. A napi fogyasztási cikkek 2200 milliárd forintos piacának megközelítőleg öt százalékos bővülése elmarad az előző évekéhez képest, amikor 2002. és 2003. között még kilenc százalékos volt a növekedés. A GfK szakértői a 2005-ös évre is öt százalékos kiskereskedelmi forgalom-gyarapodással számolnak.

 - Ha visszatekintünk az elmúlt három évre, akkor azt láthatjuk, hogy a 2002-ben jelentősen megemelt bérek nagy része a kiskereskedelemben csapódott le, s ez okozta a 2002-2003. között mért 9 százalékos forgalomnövekedést - magyarázza az adatokat Kozák Ákos, a cég ügyvezető igazgatója. - A korábbihoz hasonló mértékű mesterséges béremelkedés a következő esztendőben nem folytatódott, s részben ennek is tudható be, hogy 2003-2004. között a növekedés közel egyharmadával esett vissza, s öt százalékos szintet mutat.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni ugyanakkor a napi fogyasztási cikkekre vonatkozó növekedési ráta csökkenésének egy másik okát sem: nevezetesen azt, hogy a gyorsan modernizálódó kiskereskedelem jó néhány kategóriában egyre olcsóbb áron kínálja a termékeket. Így, bár az eladott mennyiség növekszik, az egyes termékcsoportok dezinflációja miatt ennek értéke stagnál vagy csak kisebb mértékben emelkedik. Ilyen például a pörkölt kávé, amely 2004-ben 5 százalékos mennyiségi növekedés mellett egy százalékos értékbeli csökkenést realizált. A múlt évben folytatódott a hazai kiskereskedelmi szerkezet lassú koncentrációja, vagyis a hipermarketek térnyerése. Ez a csatorna egy százalékkal, 21-ről 22-re emelte részesedését, miközben a további szegmensek csaknem mindegyikének adatai megegyeztek a korábbi évben mértekkel. Évek óta folyamatos forgalomcsökkenést szenvednek el az önálló kisboltok - bár még 2004-ben is 17 százalékot képviseltek -, amelyekben a szakértők szerint továbbra is egyre kevesebben költenek majd pénzt a magyar vásárlók közül. Ennek következtében ezek egyenként mind mérsékeltebb sikerrel lépnek fel a beszállítókkal szemben, s lassan jelentőségüket veszítik. A kitörési pontot számukra a valamely lánchoz csatlakozás jelentheti. Sokan felismerték már az ebben rejlő lehetőséget, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a magyar tulajdonú értékesítési láncok ma már 15 százalékot hasítanak ki a kiskereskedelmi tortából. Ez ugyanakkora részesedés, mint amennyivel a szupermarketek rendelkeznek.

Ugyancsak a jövőlatolgatás területe a magyar kiskereskedelmi piacon hagyományosan jelentős szerepet játszó diszkont üzletek forgalomváltozása. A 2004 novemberében piacra lépő Lidl diszkontlánc hatása még nem látszik az erővonalakon, de a 2005-ös teljes év forgalmából származó piacszerzés már minden bizonnyal érzékenyen érinti a szereplőket. Jó hír lehet a diszkontpiaci versenytársaknak, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a Lidl olyan fogyasztói csoportokat is megnyert a csatornának, amelyek eddig nem ilyen boltokban vásároltak. S ha már itt tartunk: a GfK szakértői nem tartják kizártnak, hogy a következő években esetleg a hipermarketek betörnek a diszkont szegmensbe, míg a diszkont láncok talán márkázott, tehát magasabb minőségű termékekkel is kezdenek majd harcolni a magyar családok napi fogyasztási cikkekre fordítható forintjaiért.

A magyar háztartások 2004-ben fogyasztásuknak közel a felét - pontosan 48 százalékot - költötték el a kiskereskedelemben. Ez a fejlett piacokon csak egyharmadot tesz ki. Ők a fennmaradó jövedelemmennyiséget egyrészt a szolgáltatóiparban költhetik el, másrészt ebből fedezik befektetéseiket.

Ugyancsak beszédes adat, hogy míg az élen álló európai uniós tagállamokban csak minden száz eurónyi bevételből 15 euróért vásárolnak élelmiszert, addig mi, magyarok minden negyedik megkeresett forintunkat költjük erre az áruféleségre.

A GfK Hungária mérései szerint ugyanakkor, ha lassan is, de folyamatosan igazodik az EU átlaghoz a magyar háztartások költési szerkezete. Míg az ezredfordulót megelőző években a magyar családok jövedelmük 35 százalékát élelmiszerre és élvezeti cikkekre költötték, addig ez az arány mára 30 százalék alá került.