A trend azonban 1997-ben megfordult, mind a termelés, mind az értékesítés emelkedni kezdett, ez azonban 1999-ben nem folytatódott. A tejfeldolgozók 2000-re marketingoffenzívát terveznek a fogyasztás bővítése céljából. A szakágazat legfontosabb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:

• A tejipar 1998-ban folyó áron 151,7 milliárd Ft termelési értéket produkált, ezáltal 12,1%-kal részesedett az élelmiszerek és italok gyártásából.
• A foglalkoztatottak száma 11,6 ezer fő (1998), ami 9,6%-a az élelmiszeripar egészének, és több mint 30%-kal alacsonyabb az 1992. évinél, folyamatosan csökkenő tendenciájú.
• A szakágazatba irányuló beruházások folyó áron az 1992-1998. közötti időszakban évről évre emelkedtek, 1998-ban az AKII előzetes adatai szerint 5.667 millió forintot tettek ki.
• A tejiparban működő szervezetek száma 101 volt 1998-ban.
• 1998-ban a szakágazat jegyzett tőkéje 23,7 milliárd forintot tett ki, aminek 61,7%-a volt külföldi tulajdon.
• A szakágazat főként a hazai piacot látja el termékeivel, a belföldi értékesítések aránya 91% fölötti.
• Külkereskedelmi mérlege az évek folyamán mindig is pozitív szaldóval zárt, ami 1998-ban kiugróan magas, több mint 34 millió, 1999-ben több mint 33 millió dolláros aktívumot jelentett.

Termelés
Az alapanyag-termelő szféra produkciós szintjének nagyarányú szűkülése, valamint az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek következményeként jelentkező keresletcsökkenés a szakágazat termelését – volumenben – igencsak visszavetette.
A szektor bruttó termelési értéke folyó áron 1993–98. között több mint duplájára nőtt, ami megtévesztő lehet. Ha viszont a volumenadatokat is hozzárendeljük az előbbiekhez, akkor egyből kiderül, hogy a termelés értékének jelentős bővülése nagyrészt az inflációnak volt köszönhető.

Értékesítés
A hazai tejipar értékesítési helyzete a 90-es években mindvégig rendkívül kedvezőtlenül alakult.

A tejipari értékesítések szerkezete az eladások iránya szerint jelentékenyen eltér az élelmiszeriparra átlagosan jellemzőtől. A tejtermékgyártásban az exportértékesítések aránya jóval alacsonyabb, s a megtermelt árukból a teljes ipari átlaghoz viszonyítva különösen kis hányad értékesül a külpiacokon. A KSH adatai alapján számolva az évtized közepén az összes értékesítésen belül az exportértékesítések aránya az iparban mindösszesen 33%-ot, az élelmiszerek és italok gyártásában 19%-ot, a tejiparban pedig csupán 6-7%-ot tett ki. Mára ez az arány emelkedést tükröz (8,6%), de az ágazat exportorientációja továbbra is igen alacsony.