Idén az év első négy hónapjában nőtt a belföldi turizmus az előző év azonos időszakához képest, mint ahogy a külföldről beutazók aránya is - mutatják a KSH adatai. Bár a válság komolyan érintette a turizmust - akik nem terveznek utazást, túlnyomó részben anyagi okokra hivatkoznak -, dr. Róna Iván, az Európai Turisztikai Bizottság júniusban megválasztott alelnöke szerint mostanra talán már látszik az alagút vége, bár a belföldi utazást tervezők aránya csak egy százalékkal - 73,2 százalékra - nőtt, s ezek az utazások minden eddiginél magasabb arányban (56,7 százalék) a Balaton régióba irányulnak.
Extrém árérzékenység, extrém időjárás
A vendégcsábítás számos eszköze közül most minden eddiginél erősebb az olcsóság. A szállásadók többségének - annak ellenére, hogy várhatóan emelkedik a fizetős szálláshelyet igénybe vevők aránya - komoly jövedelmezőségi problémákkal kell szembenéznie, mivel erős árverseny alakult ki leginkább a fővárosban, de az ország más területein is. Emiatt az idei bevételek egy-két százalékkal elmaradnak a tavalyitól annak ellenére, hogy a szálláshelyek kihasználása is javult. A foglalások megtartásához pillanatnyilag elengedhetetlen alacsonyabb árak eredeti szinten tartására csak kartellek kialakításával lenne lehetőség.
Így tehát a vendégek járnak jól, hiszen turisztikai alapigazság: az üres szobánál nincs rosszabb. Az árcsökkenésnek következményeképpen az ötcsillagos hotelek négycsillagos áron kínálják szolgáltatásaikat, és így megszerzik a korábban eggyel alacsonyabb kategóriájú szállodát választó vendégeket. A tendencia végkifejlete, hogy a legalacsonyabb kategóriájú szállók maradnak nagyobb részben vendég nélkül. Ám a túlságosan alacsony ár is visszaüthet: a korábban kellemes telítettségű hotelek zsúfolttá válhatnak, ami elriasztja a vendégeket. A lényeg tehát a még elfogadható, de a szükséges mértékben „szűrő" árszint megtalálása.
Az extrém árérzékenységnek köszönhetően az utasok a legutolsó pillanatig halogatják a foglalást, várják a legkedvezőbb ajánlatokat. Jellemzővé váltak a rövidebb nyaralások, az utasok többsége maximum négy-hét napos távban gondolkodik. Ez a bizonytalan gazdasági helyzet mellett a kiszámíthatatlan időjárási viszonyokkal is indokolható, ami miatt szintén a hirtelen, utolsó pillanatra halasztott döntésekre helyeződik a hangsúly.
Az időjárási viszonyok az irányok változásához is nagyban hozzájárulnak. A korábban jelentős mértékben a horgászturizmusra építő Tisza-tó környékén például hatalmas visszaesést okozott, hogy a sok eső miatt a gátakra nem lehetett rálépni, az árvíz pedig a vezető célpontok közé sorolt Tokajtól és környékétől is eltántorította az oda utazni szándékozókat. Természetesen az esős, hűvös nyár a balatoni szezonnak sem kedvez, ott azonban kihasználják a rossz időt is. A szeles, hűvösebb idő előnyös a szörfözés és a vitorlázás szerelmeseinek, amit, úgy tűnik, sikeresen használnak ki a Balaton környéki vállalkozások. A hazai sportkedvelők mellett külföldi csoportoknak, egyesületeknek kínálják a magyarországi edzés, táborozás lehetőségét, érezhetően növelve a kapacitások kihasználtságát.
Programra éhesen
Az árérzékenység ellenére elengedhetetlen a minőség fenntartása - hangsúlyozza Kovacsics Imre, a Nemzeti Fürdőszövetség elnöke. A belföldi turizmus élénkülése ugyanis csak részben a válság következménye, szerepe van benne a minőségi turisztikai kínálat kialakulásának is. A magas szintű szolgáltatások pedig alapot teremthetnek arra, hogy a mostani vendégszám a gazdaság élénkülése és így nagyobb költési hajlandóság esetén is megmaradjon.
A hely által kínált programok, események jellege is fontos elem az úti cél megválasztásában. Ez elsősorban a konferenciaturizmusra való nagyobb felkészülést jelenti Róna Iván szerint, de vonzó események a különböző fesztiválok is. 2010 így a „Fesztiválok Éve" címkét kapta, a palettát pedig az amatőr és professzionális művészeti fesztiváloktól a gasztronómiai rendezvényeken át a népművészeti vagy éppen a „zöld" eseményekig sok minden színesíti. A családi nyaralások esetében is elvárás a színes programkínálat és a jó kapcsolódó szolgáltatások. Ez magyarázza a wellnessüdülések népszerűségét is. A folyamatos fejlesztések eredményeként 80-100 kilométeres körzetben több fürdő között is választhatnak az utazni vágyók. Folyamatosan nő a hotelek, fürdők környékének programkínálata, és felmérések szerint egy-egy különleges időtöltés lehetősége egyértelmű vonzerőt jelent. Felértékelődik az „egynapos" turizmus is, aminek célját különösen erősen határozhatja meg a program.
Megjelent a Piac és Profit magazinban
Magyar Turizmus Kártya: egy évre érvényes, 7900 forint. Kedvezményekre jogosít többek között szálláshelyeken, éttermekben, közlekedésben, kulturális és sportprogramokon. Egyes kedvezmények az érvényességi időn belül korlátlanul, mások néhány alkalommal, a kártyához kapcsolódó szelvényfüzettel együtt vehetők igénybe. A kártyát magánszemélyek mellett a munkáltató is megvásárolhatja alkalmazottai számára.
Belföldi Szállások Turizmuskártya: egy évre érvényes, 2500 forint. Közel négyszáz szálláshely, étterem és szolgáltató kínál ezzel kedvezményt a használói számára. Klubrendszerben működik, tagjai kizárólag természetes személyek lehetnek.
BalatonCard: érvényes 2011. április 30-áig, ára 3300 forint. A kártyatulajdonosokat szálláshelyek, éttermek, múzeumok, fürdőhelyek, strandok, sportolási lehetőségek várják. Az érvényességi idő alatt korlátlanul felhasználható a teljes Balaton régióban.
Budapest Kártya: érvényessége 48 vagy 72 óra, ennek az ára 6300, illetve 7500 forint. Tartalma többek között ingyenes tömegközlekedés, ingyenes múzeumlátogatás, utazási- és balesetbiztosítás, árengedmény éttermekben, fürdőkben, autókölcsönzésnél.
