A hazai nagyvállalatok közel kétharmada <65%>, a középvállalatok több mint fele <54%> 2002. első félévében kapott személyre szabott ajánlatot vezetékes telefonszolgáltatásra, pontosabban bizonyos hívásirányokban elérhető megtakarításokra. Ennek ellenére a többség egyáltalán nem érzi a vezetékes telefonpiac 2001. év eleji liberalizációjának előnyét, amely arány még magasabb a mikro- és kisvállalatok esetén <90%>.

Ennek oka nem csupán a kritikák állandó össztüzében lévő szabályozásnak köszönhető: A vállalati szektor a beszédcélú VoIP szolgáltatást tekintve részben már korábban is versenypiac volt, így a vállalatok a tényleges piacnyitás előtt megtapasztalhatták az egyes hívásirányokban való megtakarítás lehetőségét, igaz, akkor még az előírt minőségrontás mellett.

A liberalizációt megelőzően, elsőként 1999-ben a mobil és az alternatív üzleti kommunikációs szolgáltatók indították el a VoIP szolgáltatást. Az alternatív szolgáltatók közül a saját hálózattal nem rendelkezők zömében 2000 második félévében léptek piacra. 2001. április végén már összesen 23 vállalat és cégcsoport nyújtott kis- és/vagy nagykereskedelmi VoIP szolgáltatást Magyarországon.

2002. közepén kb. 4600 cég vett igénybe alternatív távközlési szereplőtől <1> vezetékes telefon szolgáltatást, amelyek közül minden második <55%> a 10 fősnél kisebb mikrovállalati szegmensbe tartozik. Annak ellenére, hogy számosságukat tekintve a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok az alternatív szolgáltató kapcsolatoknak mindössze egyötödét adják, minden ötödikről <19%> elmondható, hogy alkalmaz valamilyen költségtakarékossági megoldást.

A több vezetékes szolgáltató igénybevételének valószínűsége a cégnagysággal együtt drasztikusan csökken, hiszen az alternatívok ajánlatai mindezidáig a jelentősebb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közép- és nagyvállalati szegmensre koncentráltak. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalati szegmensben ma is jelentős igény mutatkozik a mobil és távolsági hívásirányú megtakarításokra. Ahhoz azonban, hogy kisebb hívásforgalom mellett is megérje az alternatív szolgáltatónak ezen cégeket kiszolgálni, illetve a távolsági és mobil irányokban is érezhető megtakarítást tudjanak kínálni, az összekapcsolási szerződések feltételeinek újratárgyalása lenne szükség.

A hazai vezetékes szolgáltatóknak az 1 vagy több főt foglalkoztató cégektől befolyt – vezetékes telefonforgalomból származó – havi bruttó árbevétele 2002. közepén mintegy 13 milliárd forint volt. Ehhez a 10 vagy több főt foglalkoztató vállalati szegmens közel bruttó 7, míg a 10 fősnél kisebb vállalatok bruttó 6 milliárd forinttal járultak hozzá. A mintegy 1250 db 250 fősnél nagyobb vállalat generálja a kiadások közel egyötödét, és velük azonos volument képviselnek a telefonszámlák költségeiből az 50-249 fős középvállalatok, amelyek számosságukat tekintve több mint négyszer annyian folytatnak üzleti tevékenységet.

A teljes hazai, vezetékes telefonnal rendelkező vállalati körön belül a vezetékes telefon forgalomból eredő bevétel több mint 80%-át 2002. év közepén még továbbra is a Matáv realizálta. Az alternatív szolgáltatókkal kapcsolatban álló 10 főt vagy többet foglalkoztató vállalati körben a PanTel jellemezhető a legmagasabb ügyfélkapcsolati aránnyal, azonban mellette meghatározó jelenléttel bír a piacon az eTel és a Vivendi is.

Bázis: vezetékes telefonnal rendelkező cégek,
LB= 323, MB= 357, SB=305, CB=562

Jelmagyarázat:

LB=250+ fős
MB=50-249 fős
SB=10-49 fős
CB=-10 fős

A jelentés tartalma és módszertani háttere

A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002.2 kiadása 1644 db, 1 vagy több főt foglalkoztató magyarországi társas vállalkozás informatikai és távközlési területért felelős vezetőinek kérdőíves megkérdezésén alapul. A kutatás eredményei reprezentatívnak tekinthetők a hazai társas vállalkozásokra, tehát pontos és megbízható eredményeket szállítanak a vizsgált vállalati kör infokommunikációs piacainak 2002. első féléves változásairól illetve a második félévre vonatkozó fejlesztési-beruházási tervekről. A teljes minta hibahatára legfeljebb ±2,6% .

A kutatás során személyes és telefonos kvantitatív kérdőíves adatfelvételi technikákat alkalmaztunk. A Magyar Infokommunikációs Jelentés „Üzleti Szegmens – 2002.2” adatfelvételét 2002. május-júniusban végezték.


Forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002.2

---

<1> A Magyar Infokommunikációs Jelentésben használt „alternatív szolgáltató” definíciója eltér a közfelfogásban elterjedttől. Az elemzésben azokat a szolgáltatókat tekintjük alternatívnak, amelyek a hagyományos szolgáltatóval párhuzamosan nyújtanak vezetékes telefonszolgáltatást bizonyos hívásirányokban . Ebben az értelemben bármelyik hagyományos szolgáltató is lehet alternatív, amennyiben másik hagyományos közcélú vezetékes szolgáltató területén megjelenik kedvezményes tarifájú távolsági hívásirányaival.