Off-shore cégek
Kedvezményezett átalakulások (átalakulás, eszközátadás, részvény csere)
Kedvezményezett átalakulásnak minősül az egyesülés, szétválás, részleges átalakulás, ahol a jogelőd és a jogutód is társaság (a magyar vagy az EU irányelvek értelmében), feltéve, hogy
a jogelőd tag(ok) a jogutód által az átalakulás során kibocsátott részvény vagy üzletrész névértékének megfelelő pénzeszközhöz maximum 10%-ban jutnak, valamint
szétválás/részleges átalakulás esetén a jogelődök arányos részesedést szereznek a jogutód(ok)ban.
Részvénycsere esetén megszerző “társaság” részesedést szerez a megszerzett “társaságban” és ennek ellenében a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapírt (üzletrészt) bocsát ki és azokat, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának, feltéve, hogy a megszerző társaság elnyeri a szavazati jogok többségét is a megszerzett társaságban.
A kedvezményezett eszközátadás során az átruházó társaság annak megszűnése nélkül legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza az átvevő társaságra az annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében.
Kapcsolt vállalkozásokkal kötött kölcsön és jogdíj ügyletek
A kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamat alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan a kapcsolt vállalkozástól kapott kamat alapján elszámolt bevétel 50 százaléka csökkenti az adóalapot, míg fordított esethez (ha a kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamat meghaladja a kapott kamatot) ugyanilyen adóalap növelő tétel kapcsolódik. Az adózás előtti eredményt az alultőkésítés miatt növelő tételnél ugyanakkor nem kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásnak a bevételt meghaladóan fizetett kamat adóalapot növelő részét.Az adóalapot csökkenti a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka.
Fejlesztési tartalék
Az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint csökkenti az adóalapot. Ezt a fejlesztési tartalékot az adózó a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás, bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a lekötéskor hatályos adókulccsal az adót megállapítja és - önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten - az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adót az említett mértékkel a negyedik adóévet követő adóév első hónapjában megállapítja, és azt önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával megfizeti. Már abban az adóévben, melynek első napja 2002-ben van, csökkenthető az adózás előtti eredmény az eredménytartalékból átvezetett lekötött tartalékkal, de csak maximum az adózás előtti nyereség 20%, ill. adóévenként 500 millió Ft-ig. Amennyiben adózó a lekötést követő adóév végéig ezt a lekötött tartalékot nem használja fel beruházásra, következő adóév első hónapjában 18%-os adót állapít meg, és azt az önellenőrzés rendelkezései szerint, de késedelmi pótlékot számítva fizeti meg.
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
A piaci ár megállapításának módszerei nem változtak, azonban ezután a társaságok (a mikro- és kisvállalkozások kivételével)kötelesek a piaci ár meghatározásánál alkalmazott módszert, és az azt befolyásoló tényeket és körülményeket rögzíteni a Tao. tv. felhatalmazásán alapuló pénzügyminiszteri rendeletben meghatározottak szerint. Amennyiben e kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a bizonyítási teher megfordul, vagyis az adózónak kell bizonyítania, hogy az általa alkalmazott ár piaci ár.
Beruházási adókedvezmények
A beruházási adókedvezmények nincsenek összhangban az EU szabályokkal, ugyanakkor megfelelő átmeneti időszak nélküli megszűntetésük valószínűleg alkotmányellenes lenne. A jelenlegi törvénymódosítás ezért csak a jövőbeni beruházások esetén mondja ki a kedvezmények megszűnését.
Így 2002.12.31. után megkezdett beruházás után nemvehető igénybe a 100%-os adókedvezmény, helyébe az EU-konform fejlesztési adókedvezmény lép. Azonban jogosultságot lehet még szerezni a 2002.12.31-ig“megkezdett” (és nem a korábbi szabályozás szerinti “üzembe helyezett”) beruházással a 3 és 10 milliárd forint értékű beruházások után igényelhető adókedvezményre. Az arra jogosult adózók az adókedvezményt egyelőre még 2011-ig igénybe vehetik. Ugyanakkor – a korábbi tervezettel ellentétben - a törvény lehetővé teszi, hogy az EU csatlakozásról szóló egyezmény ezt a szabályt felülírja.
Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezmény az alábbiak szerint módosulva, 2003.01.01-vel lép hatályba, ebben az adóévben alkalmazandó először.
Az új szabályozás szerint a fejlesztési adókedvezmény összegének meghatározásánál a kiindulási alapot a beruházási érték, költség jelenti, amelyből külön rendeletben meghatározott intenzitási mérték alapján számítható ki az igénybe vehető kedvezmény összege. a minimális üzembe helyezett beruházás értéke 3 milliárd forint. A létszámra vonatkozó feltétel helyett alkalmazható az új szabályozás szerint az is, ha az évesített bérköltség az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének 1500-szorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.
Fejlesztési adókedvezményt engedélyezhet a kormány a legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházásra, vagy legalább 3 milliárd forint értékű szélessávú Internet szolgáltatást szolgáló beruházásra. Egyéb feltételek megállapíthatók a környezetvédelmi előírások ill. a térségi fejlesztési programok figyelembe vételével.
Amennyiben a felsorolt okok miatt az adókedvezmény visszafizetésére kerül sor, azt késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzés szabályai szerint kell végrehajtani.
Új, jelentős szigorítás, hogy az adókedvezmények érvényesítésérecsak az adóbevallásban van mód, azt követően önrevízióra sincs lehetőség.
Osztalékadó
Az anya-leányvállalati irányelvvel összhangban a belépés után a magyar törvények szerint is mentes lesz az osztalékadó alól a külföldi osztalékban részesülő is, ha már legalább két éve a belföldi személy anyavállalatának minősül (anyavállalat az a “társaság”, amely legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik egy másik társaság jegyzett tőkéjében), valamint mentes az állam, az államháztartás alrendszerei és a befektetési alapok.
Az osztalék fogalmát kiterjeszti a törvény a fióktelep megszűnésekor a befektetést meghaladóan keletkező jövedelemre, illetve a fióktelep tőkéjének tőkekivonással történő leszállítására is.
A kettős adózás elkerülésére vonatkozó szabályok
A korábbi szabályozás értelmében egyezmény hiányában, ill. beszámítás esetén a társasági adóból levonható volt adóvisszatartás formájában a külföldön fizetett társasági adónak megfelelő adó. A korábbi rendelkezés korlátja az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó a külföldi jövedelem adóalapban képviselt hányadának megfelelő aránya volt.
Az új rendelkezések szerint a beszámítás korlátja jövedelmenként az átlagos adókulccsal számított adó,
Értékcsökkenés
Számítástechnikai gépeknél és berendezéseknél ezentúl 50%-os értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
Értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést ás a beruházásnál a feloldott fejlesztési tartalék összegét.
