„Az adóbevételeknek a tagállami költségvetéseket kellene erősíteniük, nem pedig az uniós bürokráciát” – nyomatékosította a svéd pénzügyminiszter, utalva arra, hogy az Európai Bizottság a bevételek egy részét központilag osztaná újra. Kijelentette, hogy ez különösen érzékenyen érinti Svédországot, amelynek az egészségpolitikája az ártalomcsökkentés elvére épül. Elisabeth Svantesson a svéd kormány álláspontját tolmácsolva úgy fogalmazott: a dohánymentes nikotinpótlók bár nem ártalmatlanok, jelentősen kisebb egészségügyi kockázatot hordoznak, mint a cigaretta. Éppen ezért tartják indokolatlannak a drasztikus megadóztatásukat.

Ha a javaslatot az EU elfogadja, az jelentősen drágítaná a nikotinpárnákat Svédországban – akár termékenként 2,5 euróval is nőhetne az ár. A stockholmi kormány attól tart, hogy ez visszaterelné az embereket a hagyományos dohányzáshoz, miközben csökkentené az ország saját adóbevételeit. Svédország már jelezte: nem támogatja az irányelv eddig ismert formáját, és várhatóan más, hasonló álláspontot képviselő országokat is maga mellé próbál állítani a tárgyalások során.

Szuverenitási kérdés is az adóemelés

A jövedékiadó-emelési tervezet skandinávokon túlmutató része az EU-s nemzetek önrendelkezésének kérdésköre: a 27 tagú uniós tagság jelentős része egyetért abban, – köztük Magyarország – hogy a nemzeti szuverenitás megőrzése kardinális jelentőségű az adópolitikában. A kritikusok szerint az adóreform figyelmen kívül hagyja a tagállamok gazdasági és társadalmi sajátosságait, a feketepiac térnyerésének kedvez, politikai vitákat, gazdasági torzulásokat okozhat. A KPMG tanulmánya is alátámasztja, hogy éppen azokban az országokban – így Franciaországban és Hollandiában – nőtt a legnagyobb mértékben a dohánytermékek feketepiaca, ahol a jelentős adóemeléseket már végrehajtották.