A fővárosi agglomerációban január és szeptember között az irányárak még növekedni tudtak, mivel az eladók igyekeztek lépést tartani az inflációval. A nyár végére azonban csökkent a kereslet, nagyobb alapterületű házak esetében akár 5-10 százalékkal is. Mindeközben a meghirdetett otthonok száma pár hónap alatt tíz százalékkal növekedett.

Vidéken, leszámítva a turizmus vagy más miatt felkapott részeket, az ingatlanpiac rendkívül gyenge. A Balatont, a Velencei-tavat, Debrecent, illetve Győrt és ezek 5-10 kilométeres környékét; pár nagy egyetemváros kis, kiadható lakásait, továbbá néhány kiemelt fürdőhelyet (Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló) kivéve nincs kereslet a használt családi házakra.

A szigetelt, felújított otthonok gyorsabban eladhatók

Budapesten az átlagos 50-60 millió, sőt inkább 80-100 millió forinttól felfelé induló házárakat alapul véve 15-20 millió forinttal többet érnek a felújított, szigetelt családi házak. Nem ritka, hogy egy budai, vagy zuglói, 1980-1990 között épült, szépen karbantartott, nemrég felújított, korszerűsített, szigetelt ház akár 30-40 millió forinttal is többet érhet a piacon, mint a nagyon hasonló adottságú, de korszerűsítésre szoruló társa.

A fővárosi agglomerációban a korszerűbb, szigetelt házaknál elsősorban az értékesítés idő lehet rövidebb és ugyanez igaz a vidéki házak esetében is. Az eladó családiházak 50-55 százaléka szigetelt a fővárosban és az agglomerációban. Ezek irányára jellemzően 10-15 százalékkal magasabb a hasonló elhelyezkedésű, méretű és adottságú, de nem szigetelt otthonokhoz képest. Ez az ártöbblet vidéken, nem kiemelt helyen, a mérések szerint 7-12 százalékos.