A tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35 százalék) és Pest vármegyében (17 százalék) keletkezett. Nógrád vármegye egyedüliként volt 1 százalék alatti (0,7 százalék) részesedésű. A teljes tőkejövedelemből nagy arányú volt még Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér vármegye részesedése (együttesen 18 százalék). Ellenben alacsony (2 százalék alatti) volt ez a részesedés Vas, Tolna, Heves és Békés vármegyék esetében.

Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt (48 százalék). Közel egy harmaduk (30 százalék) városokban, kevesebb mint negyedük (21 százalék) pedig községekben lakott. Ugyanakkor a tőkejövedelmek több mint felét (57 százalékát) Budapest és a megyei jogú városok adták.

A tőkések és a tőkejövedelmek megoszlása (2022)

Forrás: NAV adatai alapján GKI saját számítása

Település típus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek Budapesten voltak a legmagasabbak (10 millió Ft). Ezt követik a megyei jogú városok és a városok (6,6, illetve 6,2 millió Ft). A legalacsonyabb érték a községek körében volt (5,7 millió Ft).

Ha az egy lakosra jutó tőkejövedelmet nézzük, akkor Felcsút 2021 után újra az első helyen végzett (14,1 millió Ft/lakos), ez szinte megegyezik az előző évi eredménnyel. A második helyen a Vas vármegyei Vaskeresztes lett (11,4 millió Ft/lakos), a harmadik pedig a Somogy vármegyei Somogycsicsó (8,8 millió Ft/lakos). Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó lakcímmel rendelkezik. A főváros esetében nem meglepő módon (2021-hoz hasonlóan) a XII., a II. és a V. kerület teljesített a legjobban (1,9, 1,7 és 1,2 millió Ft/lakos).