A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány az állami transzferek miatti jelentős megugrással 452 milliárd forinttal nőtt, ezen felül kiugró mértékben, 504 milliárd forinttal emelkedett a látra szóló betétek állománya is, miközben 18 milliárddal csökkent a „lekötött betéteké".
Az eddigi negyedévektől eltérően – elsősorban az inflációs félelmek miatt -, jelentős visszaeséssel 44 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 75 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Tőzsdei részvényeket kiugró értékben, 217 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben, így láthatóan a rally végén sikerült beszállni nagyobb összeggel a piacra a háztartásoknak, amit minden bizonnyal az inflációtól való félelmek is hajtanak. Eközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 43 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 73 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. Tőzsdei részvényeknél az első negyedéves globális korrekcióval összhangban 108 milliárd forint volt a veszteség az állományon, a befektetési jegyek szintén 126 milliárd forintos mínuszt mutattak, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 211 milliárdos mínuszt mutatott. Növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 720 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 15 milliárd forint volt az összesített nyereség a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 85 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 18 milliárddal csökkent, míg a hosszú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya jelentősen lassulva 103 milliárd forinttal emelkedett, ami látványos lassulás a 2018 eleje óta megszokott negyedéves szintekről.
Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2020-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 120.1 százalékán állt, ami látványos növekedés az egy évvel korábbi 108 százalék-os szintről. 2020-ban ez az arány a cseh háztartások esetében 106.6 százalék volt, a görögöknél 104.2 százalék, horvátok esetében 103.3 százalék, Szlovéniában 102.8 százalék, Bulgáriában 122.2 százalék, Finnországban 79.1 százalék, Lengyelországban 73.2 százalék, Romániában 58.8 százalék, Szlovákiában pedig a GDP 53 százalék volt a háztartások nettó vagyona. Az osztrák szint eközben 150.8 százalék, míg a német 154.8 százalék-on áll, az európai mezőnyt pedig a holland közel 277, a dán 267, a svéd 262 és a belga 251 százalék vezetik.
