A folyamat elsősorban a nemzetközi viszonylatban dolgozó fuvarozókat sújtotta, mivel árbevételük döntően euróban keletkezik, költségeik viszont jórészt forintban vannak. Az elemzés szerint önmagában az árfolyamhatás 4,6 százalékos profitcsökkenést okozott a nemzetközi szegmensben a második negyedévben. Hozzátették, a megnőtt költségterhelést a fuvarozók csak részben tudták áthárítani. Iparági adatok szerint 2026 második negyedévben a nemzetközi fuvardíjak 3,1 százalékkal, a belföldiek 5,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A költségek teljes kompenzálásához a nemzetközi szegmensben további 9,3 százalékos, a belföldiben pedig még 0,6 százalékos áremelés lett volna szükséges április és június között. Megjegyezték, a viszonylag alacsony szállítási volumenek miatt a kapacitásfelesleg nem tette lehetővé a szektorban a szükséges áremelést, az iparági átlag ebben a negyedévben sem tudott profitot realizálni, ez a tizenegyedik egymást követő veszteséges negyedév a szektorban. Az elemzés szerint az ipari termelés második negyedéves fordulata, és a GDP mérsékelt növekedése rövid távon támogatóan hathat a szállítási volumenekre. A tartós javuláshoz azonban a fuvarpiaci szereplőknek – megbízóknak, fuvarozóknak és szállítmányozóknak egyaránt – fenntartható árazási megállapodásokra van szükségük, amelyek visszaadják a beruházási és flottafenntartási képességet. Enélkül a kapacitáscsökkenés és a vállalkozásszám további zsugorodása folytatódhat 2026 második felében is, függetlenül attól, hogy a makrogazdasági környezet több ponton javuló képet mutat.