Mint ismeretes, a cégbíróság megtagadta a változásbejegyzési kérelem teljesítését, és arról tájékoztatta a céget, hogy a magyar jog szerint nem lehetséges a székhely külföldre helyezése a magyar jog, mint személyes jog megtartása mellett. Tehát ahhoz, hogy Olaszországban legyen a székhelye, előbb meg kell szűnnie Magyarországon, majd az olasz jog szerint - immár olasz cégként - újjá kell alakulnia.
A cég álláspontja szerint egy magyar cég bármikor áthelyezheti székhelyét egy másik EU-tagállamba, és ez nem érinti honosságát, vagyis továbbra is magyar cég marad. Mindezt - álláspontja szerint - az EK-Szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései is megerősítik.
A Szegedi Ítélőtábla előzetes döntéshozatali eljárásban azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy értelmezhetők-e úgy az EK-Szerződés 43. és 48. cikkei, hogy azok alapján összeegyeztethetetlen a közösségi joggal az a belső jogi szabályozás, vagy gyakorlat, amely megakadályozza azt, hogy egy magyar honosságú társaság az Európai Unió másik tagállamába helyezze át a székhelyét.
Az ügyet - fontosságára tekintettel - nagytanács tárgyalja majd. A tárgyaláson értelemszerűen döntés még nem születik, a főtanácsnok egy későbbi időpontban megteszi majd az ügy megoldására vonatkozó indítványát, majd ezt követően hozzák meg a bírák ítéletüket.
