Az ötvenes években még valóságos lehetőség kínálkozott arra, hogy Magyarországon belföldi légi járatra szálljon fel az ember. Igaz, kevés helyre és kevesen utazhattak így, de menetrendszerűen jártak a kis utasterű gépek például Budapest és Debrecen között. A közeljövő annyiban mutat hasonlóságot a félmúlthoz képest, hogy több hazai városban ismét landolhatnak gépek, illetve felszállhatnak. A különbség annyi, hogy szinte mindenütt, ahol reptéri fejlesztéseket hajtanak végre, a nemzetközi forgalom érdekében hajtanak végre beruházásokat, nem pedig azért, hogy például menetrendszerű forgalmat indítsanak, mondjuk Pécs és Nyíregyháza között. A kormányzat mindenesetre pénzzel is támogatja azokat a regionális programokat, amelyek a légi közlekedés feltételeinek jobbítását szolgálják. Április 5-én a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke Szeged polgármestere társaságában a dél-alföldi városban egy 158 millió forintos fejlesztés tényéről ad számot a sajtó nyilvánosságának.
A múlt év végén az Alföld másik nagyvárosa, Debrecen számlájára utalt át a kormányzat 220 millió forintot hasonló céllal. A cívis város repülőterén a kiszolgáló épület rekonstrukciójára, a biztonságtechnikai rendszer fejlesztésére, a kifutópálya, a guruló utak betonszerkezete korszerűsítésére 423 milliót fordítottak a múlt évben. Az idén 632 milliót fordítanak a fejlesztés további stációira, így az utasforgalmi épületre, az irányítótorony építésére, a számítástechnikai eszközök beszerzésére, a közművek korszerűsítésére, a fénytechnika modernizálására, a kiszolgáló járművek beszerzésére. A beruházás befejezése 2006-ban esedékes, akkor további félmilliárd forintot költenek el a munkálatokra. Debrecen repülőterét eddig is használták gépek fogadására és indítására, de a szerény feltételek miatt 2003-ban mindössze 6 ezer utast regisztráltak.
Pécsett csak a harmadát, hiszen a baranyai megyeszékhelyen a debreceninél is alacsonyabb színvonalú infrastruktúra szolgálja a légi közlekedést. Ugyanakkor a Pécs-pogányi repülőtér is jelentős összegek felhasználásával gyarapodott és gyarapszik, az elmúlt öt esztendőben meghaladta a fejlesztés értéke a kétmilliárd forintot. Az idén a forgalmi épületre, az egyik hangár átépítésére, s közműépítésre 429 millió forintot költenek, úgy, hogy a költségekből 322 milliót az állam áll. Jövőre hasonló arányú fejlesztésre kerül sor.
A nyíregyházi reptéren az idén költenek a legtöbbet a szükséges fejlesztésekre, a 800 millió forintot meghaladó beruházásnak jelentős részét, több mint 600 milliót a büdzsé állja.
