A rendezvény nyitóelőadásában Matolcsy György így fogalmazott: „Temetni és újjászületni jöttünk össze." Temetni az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) „példátlan kudarcát", és újjászületni egy új rendszer építése, új gazdaságfejlesztési terv alkotása révén. A nemzetgazdasági miniszter a 204 oldalas vitairatot „rövid, szikár, csontig csupaszított" dokumentumként jellemezte, amely példátlanul széles konzultáció - 550 okos ember egy évig tartó megfeszített munkája - eredményeképpen jött létre. Értékelése szerint azért van szükség új gazdaságpolitikára és új gazdaságfejlesztési programra, mert az eddigi felfogás, amely az egyensúly megteremtését tartotta elsődlegesnek, s csak ezt követően fordított figyelmet a fejlesztésre és növekedésre, kudarcot vallott. A miniszter véleménye szerint az egyensúly az okos fejlesztések nyomán létrejövő munkahelyek révén meginduló növekedés eredményeként jöhet csak létre.
Hét pont, ahonnan kitörhetünk
Matolcsy ismertette az Új Széchenyi Terv által körvonalazott hét kitörési pontot; ezek: az egészségipar, a megújuló, zöld, az alternatív energiákra alapozó Magyarország, az otthonteremtés és lakásprogram, a vállalkozások fejlesztése, a tudomány, az innováció és a kreatív ipar támogatása, a foglalkoztatás, különös tekintettel az alternatív foglalkoztatási formákra, valamint a tranzitgazdaság és a közlekedés fejlesztése. A tárcavezető az Új Széchenyi Terv lényegének a munkahelyteremtést nevezte, s összehasonlítva a tíz évvel ezelőtt meghirdetett, 2001-ben indult első Széchenyi-tervet az ÚMFT-vel, azt mondta: míg az előbbi minden 100 forintja 300 forint tőkét mozgatott meg, addig az utóbbi csak 120-at, és munkahelyteremtés szempontjából is kudarcot vallott. Elmondta: kezdetként 10 év a tervezés időhorizontja - ez idő alatt egymillió új munkahely, s a növekedéssel, beruházással fenntartható egyensúly jön létre -, de 2030-ig terveznek, ez a fölzárkózás dátuma: ekkorra Magyarország minden téren már az akkori uniós átlag fölött lesz. Matolcsy hozzátette: mindehhez mobilizálni kell az üzleti, a magán, a családi és a külföldi forrásokat egyaránt, stabil, egyszerű pályázati rendszerre van szükség, a pályázatok számát és elbírálásuk idejét csökkenteni kell, utóbbit 30 napra. A miniszter úgy vélekedett, hogy az Új Széchenyi Terv sikeres megvalósításával az egyébként elérhető gazdasági növekedés 1,5-2 százalékkal növelhető. A kormányzati ciklusban 2011-2012 a strukturális változtatások időszaka lesz, és okos fejlesztéspolitikával 2013-tól a gyors növekedés időszaka következik.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a hatékony pályázati rendszerről beszélt, amely a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességét kell szolgálja a célok megvalósítása érdekében. Ehhez új pályázati és egységes fejlesztési menedzsmentrendszerre van szükség. A fejlesztési források tervezését és az intézményrendszert össze kell hangolni az Új Széchenyi Tervvel, és új értékelési rendszerre is szükség van. Értékelése szerint az európai uniós források lehívása elégtelen, az eljárások pedig rendkívül hosszadalmasak, mindez jelentős forráskiesést okoz az országnak. Célként megfogalmazta: a ciklus végére 50 százalék közelébe kell kerüljön a kkv-k jelenlegi 10 százalékos részesedése az EU-forrásokból. A szabad források mértékét 1828,8 milliárd forintban jelölte meg, ezek elsősorban a KEOP-ban és a TÁMOP-ban találhatók. A kkv-k számára a regionális és a gazdaságfejlesztési operatív programokban azonnal rendelkezésre álló összeg 155 milliárd forint, erről a kormány saját hatáskörében határozhat. A 700 felülvizsgálat alatt álló kiemelt projektből körülbelül 40 milliárd forintot visszahívnak. Az új pályázati és intézményi rendszerről szólva a nemzeti fejlesztési miniszter kiemelte: célzott - vagyis összevont, szűkített - felhasználásra, a versenyképesség erősítésére, a bürokrácia csökkentésére és a kifizetések felgyorsítására van szükség. Cél, hogy a kkv-k jelentősen és hosszú távra teret nyerjenek a magyar gazdaságban.
Orbán hallgat a gazdaság szereplőire
Orbán Viktor miniszterelnök záróbeszéde nyitányaként leszögezte: bebizonyosodott, hogy rendszert váltani nem lehet, ha egy rendszer rossz, azt meg kell dönteni, és újat kell építeni. A kormány ezt teszi. Megszólítva a résztvevőket, hangsúlyozta: „Mi hallgatunk önökre," s kiemelte, hogy a kormány eddigi intézkedéseit is „önök javasolták". A felsorolásban szerepelt az átláthatóbb kormányszerkezet, a politikai osztály létszámának csökkentése, a társasági adó mértékének mérséklése, az adórendszer egyszerűsítése, az adózott jövedelemből történő foglalkoztatás új szabályozása, az egyenes ági örökösödési illeték eltörlése, az állami cégek testületeinek túlburjánzása, az otthoni pálinkafőzés engedélyezése, s nem utolsósorban a források kkv-k felé terelése. A miniszterelnök hangsúlyozta: ez utóbbi megvalósítását is szolgálja az Új Széchenyi Terv.
Orbán Viktor szerint tágabb összefüggésben vizsgálva napjaink történéseit, most a második világháború utáni időszak harmadik újjáépítése folyik. 1945 és 1989-1990 után most a gazdaságot kell újjáépíteni, mert tönkretették. „A romokat el kell dózerolni", mondta, és a helyére újat építeni, véleménye szerint a választásokon erre kaptak felhatalmazást. A miniszterelnök úgy vélekedett, Európában a sikeres országokban mindenütt nemzeti centrumpolitikát folytatnak. Európát és Magyarországot is az utóbbi időben felesleges szavak uralták, nem voltak tettek. Most az ideológia háttérbe szorult, az emberek cselekvő pártokat, cselekvő kormányokat akarnak látni. A magyar kormány 29 pontja a „romeltakarítást" szolgálta - valamint a költségvetés összeomlásának elhárítását -, a felelősség megállapítása folyik, és most eljött az ideje az újjáépítésnek, ami az Új Széchenyi Tervvel indul. A miniszterelnök leszögezte: „Hosszú évek után először biztos lábakon állunk." Hozzátette: bár lesz még egy-két leminősítés, de ezek csak időleges zavarokat okozhatnak, tartani fogjuk a 3,8 százalékos költségvetési hiányt. A helyzetelemzést Orbán Viktor még azzal egészítette ki, hogy figyelembe kell vennünk, a világkapitalizmus válságba került, a nyugati civilizáció nem tudja fönntartani a világ GDP-jében az eddigi arányát. Ez a zsugorodás súlyos következményekkel járhat. Mindennek oka a miniszterelnök szerint az, hogy a nyugati civilizációk túl nagy teret engedtek a spekulációnak a termeléssel szemben. Márpedig a növekedési pálya feltétele a termelőkapitalizmus.
Lendület után újjáépítés
Míg az első Széchenyi-tervcélja az volt, hogy lendületet adjon a gazdaságnak, az Új Széchenyi Terv másra és többre vállalkozik, mondta Orbán, ez a magyar gazdaság újjáépítésének programja, s azért indokolt, hogy ez is Széchenyi nevét viselje, mert mindkettő ugyanazt a haza szeretetének szenvedélyéből fakadó gondolkodásmódot reprezentálja. Saját magunknak kell cselekednünk, és amire alapozhatunk az a sajátos magyar gondolkodásmód, ami egyben az egyetlen versenyelőnyünk is. Ennek a politikában is meg kell jelennie, a kormánynak az intellektuális teljesítmény terén is élen kell járnia. Így rövid időn belül nekünk kell legyen a leghatékonyabb igazgatási rendszerünk és a legátláthatóbb költségvetésünk. Ennek egyik legfontosabb eleme az Új Széchenyi Terv, amelynek filozófiáját a miniszterelnök így foglalta össze: kell lennie egy helynek a saját tervek, álmok megvalósítására. A magyarok Magyarországon érhessék el céljaikat, és itt teljesülhessenek be reményeik.
Innen letöltheti a vitairatot és Fellegi miniszter előadását is.
