A babaváró támogatás 2019. júliusi indulását követő első hónapok rendkívül erősek voltak, augusztusban, szeptemberben és októberben 114 milliárd, 99,6 milliárd, illetve 74,7 milliárd forint értékben igényeltek belőle az arra jogosult fiatal párok. Az új szerződések havi értéke ezt követően átlagosan 45 milliárd forint körüli szintre állt be, amiből a tavaly decemberi, 70,4 milliárd forintos volumen emelkedik ki toronymagasan. 

A váratlan felfutás oka az volt, hogy sokáig nem lehetett tudni, 2022. december 31. után elérhető lesz-e a támogatás a jelenlegi feltételekkel, ezért, aki csak tudta, a végső határidő lejárta előtt igyekezett beadni az igénylését. Utolsó pillanatban azonban hosszabbított a kormány, mégpedig 2024. december 31-ig, így az időkényszer már nem fűti a keresletet.

Az előrehozott kereslet és az időkényszer megszűnése miatt 2023. januárban drámaian zuhant a kereslet a babaváró hitelre, az előző havi 70,4 milliárdos volumen alig tizede, 7 milliárd forint volt az újonnan kötött szerződések értéke. Hiába nőtt februárban és márciusban hónapról hónapra 73, illetve 51 százalékkal az újonnan kötött szerződések értéke, a márciusi 18,3 milliárd forint még mindig bőven alatta van a korábbi hónapok átlagának.

A Bankmonitor elemzői szerint az újonnan kötött babaváró szerződések értéke legkorábban a második félévben érheti el ismét a korábbi évek átlagát. A jövőt azonban befolyásolja az ingatlanpiac alakulása, ugyanis az MNB statisztikái szerint a babavárót igénylők háromnegyede lakáscélra fordítja a felvett összeget. A lakásvásárlók közül sokan azonban inkább kivárnak, a magas hitelkamatok és lakásárak csökkenésére apellálva, elodázva a babaváró igénylését is. (A Duna House Barométer adatai szerint 2023. márciusban mindössze 7 787 darab használt lakás cserélt gazdát, míg 2021-ben 15 630, 2022-ben pedig 14 548 adásvételt mértek.)