A forgalom forintban, dollárban és euróban kimutatott értékindexeinek eltérő alakulása a forintnak a másik két devizához viszonyított mintegy 7%-os erősödésére, illetve az euró és dollár egymáshoz viszonyított árfolyamának változására vezethető vissza. Az év első felében a kivitel növekedésének üteme — mindhárom devizában mérve — körülbelül 3 százalékponttal haladta meg a behozatalét, bár ez a tendencia júniusban már nem érvényesült: ebben a hónapban az export 2001 júniusához viszonyított értékindexe lényegében megegyezett az importéval.
 
Tekintettel arra, hogy publikációnk közzétételének időpontjában az első félévre vonatkozó egységértékindexek számítási munkálatai még folyamatban vannak, a 2002. január–júniusi forgalom volumenfolyamatait is bemutató kiadványunk előreláthatólag a 33. hét folyamán jelenik meg. A volumenindexek hiányában elemzésünk a folyó áron, forintban számított adatokon alapul.

Az árufőcsoportok közül kizárólag a feldolgozott termékek kivitelének értéke nőtt az előző év első félévéhez képest (6%-kal), ez jórészt a videójátékok exportértékének jelentős bővülésével magyarázható, bár e termékkör kivitele — a második negyedévben tapasztalható folyamatos csökkenést követően — júniusra lényegében megszűnt. A forgalom szempontjából meghatározó súlyú gépek és szállítóeszközök exportjának értéke — az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoporthoz hasonlóan — 2%-kal marad el a megelőző év azonos időszakában regisztrált adattól. Az árufőcsoporton belül viszont jelentősen (21%-kal) és a féléven belül egyre nagyobb mértékben nőtt a híradás-technikai berendezések kivitele (658 milliárd forint), amely nagyrészt felfutó mobiltelefonexportunkkal magyarázható. A behozatal több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök, valamint több mint harmadát kitevő feldolgozott termékek forintértéke mintegy 2-3%-kal marad el a megelőző év azonos időszakának értékeitől. A gépimportunkon belül több mint kétszeresére, 145 milliárd forintra nőtt az adatfeldolgozó gépek behozatala. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben, nyolcadával az energiahordozók beszerzésére fordított összeg — az importárak jelentős mértékű mérséklődése következtében —  csökkent, az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport importjának értéke 5%-kal nőtt.
Kereskedelmi mérlegünk az előző év azonos időszakához képest 159 milliárd forinttal javult, 350 milliárd forint hiányt mutat. A deficit csökkenésében a legfőbb tényezőt az jelentette, hogy a fejlett országokba – csökkenő, mintegy 3200 milliárd forint értékű import mellett – változatlan értékben (3658 milliárd forint) exportáltunk; ugyancsak az egyenleg javulását eredményezte, hogy a közép- és kelet-európai országokból érkező (s az ide irányuló kivitelünket meghaladó értékű) import jobban csökkent, mint az export. Ugyanakkor tovább nőtt a jelentős mérleghiány a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünkben, miután az ebből a viszonylatból származó import negyedével nőtt, az importnál jóval kisebb értékű export azonban csupán mintegy 18%-kal. A fejlett és a fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünkben jelentkező többlet, illetve hiány alakulásában jelentős tényező, hogy a fejlődő országokból származó importunk számottevő részét olyan alkatrészek és részegységek képezik, melyek értéke — a magyarországi összeszerelést követően — a fejlett országokba irányuló exportunkban jelentkezik.