A módszer alkalmazásáról Kijácz Krisztinát, a Fővárosi Munkaügyi Központ Álláskereső Klubjának vezetőjét kérdezte a Pályacsúcs Magazin.

A betöltésre váró álláshelyeknek mindössze a 20 százaléka található meg a nyílt munkaerőpiacon, az üres pozíciók 80 százalékát nem hirdetik meg a munkáltatók, és a betöltésükhöz nem kérik a fejvadászok segítségét sem. A lehetséges állások 80 százalékától fosztja meg tehát magát az, aki álláskeresése során nem alkalmazza a spontán megkeresést. Vagyis ha elzárkózik attól, hogy azon cégeknek is átküldje pályázatát, akik nem hirdetik meg állásaikat a médiumokban.

Először ódzkodnak alkalmazásától

"Az Álláskereső Klubhoz fordulók 99 százaléka először ódzkodik a nem hirdető cégek megkeresésétől, nem értik miért van rá szükség, úgy érzik, nincs elég önbizalmuk e módszer alkalmazásához. Úgy gondolják, hogy ha a munkáltató nem hirdet állást, akkor valószínűleg nincs is szüksége munkaerőre. Egy részük emellett fél a visszautasítástól és attól, hogy mire megüresedik a megpályázott álláshely, önéletrajza feledésbe merül" - tájékoztatott Kijácz Krisztina, a Fővárosi Munkaügyi Központ Álláskereső Klubjának vezetője.

"A tapasztalatok azonban egész mást mutatnak. A munkáltatók egy része valóban nem foglalkozik a beérkezett önéletrajzokkal, többségük viszont hajlandó meghallgatni a pályázókat, és a munkaerő-felvételkor őket is felveszi a lehetséges jelöltek közé. Nem ritka az sem, hogy a pályázót rögtön alkalmazza a cég" - tette hozzá Kijácz Krisztina, aki azt tanácsolja az álláskeresőknek a sikeres megkereséshez, hogy a megkeresést előzze meg az információszerzés

"Fontos, hogy mielőtt a pályázó bármilyen módon kapcsolatba lép a kiszemelt vállalattal, először szerezzen meg minél több információt róla. A spontán megkeresés esetében nem elegendő annyit tudni a cégről, hogy mivel foglalkozik és hogy hol található, ennél jóval részletesebb tudásanyag szükséges. Ajánlott tanulmányozni cég a honlapját, elolvasni a vállalatról szóló híreket. Emellett szükséges kideríteni azt is, egyáltalán létezik-e olyan munkakör a cégnél, amelyre a pályázó jelentkezni kíván.

A munkaerő-felvételért felelős személyről is be kell szerezni egy-két információt, hiszen a kísérőlevelet mindenképp hozzá szükséges eljuttatni. Derítsük ki a HR-es nevét, e-mail címét, telefonszámát. A legegyszerűbb, ha az álláskereső felhívja a céget, és rámenősen, de udvariasan megkérdezi az illetékes személy nevét, pontos pozícióját és elkéri elérhetőségeit. Indokként elegendő annyit mondani, hogy szakmai ügyben keresi, nem szükséges elárulnia, hogy tulajdonképpen önéletrajzát kívánja eljuttatni hozzá.

A siker kulcsa a kísérőlevél

Az információk megszerzése után ajánlott elkészíteni a kísérőlevelet, mely a spontán megkeresésnél egyébként rendkívüli fontossággal bír. Ha a levél jól sikerül, akár azonnal álláshoz juthat a jelölt. A nem eléggé kidolgozott kísérőlevéllel viszont szinte lehetetlen elérni akár csak azt is, hogy átolvassák önéletrajzunkat.

A levélben a pályázó indokolja meg egyrészt, hogy miért pont ezt a céget kereste meg, másrészt pedig hogy miért ennél a cégnél kíván dolgozni. Itt ajánlott megemlíteni a vállalat által elért eredményeket.

Ezután érdemes rátérnie arra, milyen munkakört tudna betölteni a vállalatnál, majd fejtse ki részletesen, miért ő lenne a legalkalmasabbak a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzésére. Tulajdonképpen a kísérőlevél az álláskeresés ezen formájában a motivációs levél szerepét tölti be. A különbség csak annyi, hogy a spontán megkereséskor írt kísérőlevélben a vállalatra vonatkozó részben részletesebben szükséges taglalni a cég pozitívumait, a munkavállalóra vonatkozó részben pedig a jelöltnek több példával érdemes alátámasztania alkalmasságát, rátermettségét.

Hideg hívásnak minősül - magas a kudarckockázat

A kísérőlevélhez elegendő csak a magyar nyelvű önéletrajzot csatolni, idegen nyelvűt csak abban az esetben, ha kérik. Amennyiben a pályázat elküldését követő 10-14 napban nem érkezik visszajelzés a cégtől, ajánlott telefonon érdeklődni az önéletrajz sorsáról, és egyúttal személyes találkozási lehetőséget kérni, egyrészt a saját bemutatkozás, másrészt pedig a cégről és a jövőbeli álláslehetőségekről való informálódás céljából. A spontán megkeresés árnyoldala, hogy hideg telefonhívásnak minősül, ezért a legtöbb esetben nagy a visszautasítási arány. Nagy kitartásra és a sorozatos lemondások elviselésére van szükség.