A GFK által számított Fogyasztói Várakozások Index (FVI) alakulásában csökkenés figyelhető meg 2015 első negyedévében, miután értéke valamivel kevesebb, mint 5 pontos csökkenést követően márciusban 179,6 pont. A csökkenés oka, hogy romlott a háztartások saját anyagi helyzetének megítélése, mind a jelenlegi anyagi helyzetet tekintve, mind pedig a 12 hónapon belül javulásra nem számítók arányát nézve. „Ennek hátterében valószínűsíthetően a devizahitelek rendezésével kapcsolatos várakozások és a reálkeresetek alakulása áll” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója az adatokat elemezve. (Hasonló eredményre jutott a GKI felmérése is.)
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2014 decemberéhez képest pozitív irányban változtak: csökkent a munkanélküliség növekedésére számítók aránya, ugyanakkor 28 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a munkanélküliek számában csökkenés következik be az elkövetkező egy év során.
Az inflációs várakozások kedvezőbb képet mutatnak, mint az előző negyedévben: márciusban már a tavaly decemberihez képest kevesebben (62 százalék) számítanak az árak emelkedésére. Az árak növekedésének mértékét illető vélekedések is pozitív irányba mozdultak: a válaszadók átlagosan 5 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások 2015 márciusában szintén nem változtak számottevően: továbbra is minden második megkérdezett az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít e téren, vagyis a reáljövedelmük csökkenését prognosztizálja.
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott az előző negyedévhez képest: továbbra is majdnem minden harmadik ember (28 százalék) gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 63 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt. Ennek egyik oka az lehet, hogy hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások is nagyon hasonló képet mutatnak az előző negyedévhez képest.
A vélemények a megtakarításokról 2014 decemberéhez képest változtak: az előző negyedévhez képest 19 százalékkal csökkent a megtakarításokkal nem rendelkezők aránya (az ő arányuk jelenleg 27 százalék). A lakosság nagyobb része, 41 százalék, azonban továbbra is úgy gondolja, hogy nem érdemes korábban tervezett vásárlásra felhasználni megtakarításait, míg 15 százalék szerint most érdemes nagyobb háztartási eszközt beszerezni. (Pedig az idei gazdasági növekedés nagyrészt a fogyasztás felpörgésétől függ.) Tavaly decemberhez képest immár csupán a lakosság 35 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, ami 24 százalékos esést jelez. A lakása eladására a mindössze a megkérdezettek 19 százaléka tartja elérkezettnek az időt.
