A magyar borászati viszonyok a legkevésbé sem felelnek meg a nemzetközi kihívásoknak és a hazai szabályozási rendszer sem felel meg az ágazat hosszú távú igényeinek - mondta el Kovács Tibor, a szekszárdi Szent Gaál Pincészet többségi tulajdonosa pénteki sajtótájékoztatóján.

A jelenlegi, mintegy 93 000 hektár bejelentett szőlőterület kevés lenne hozzá, hogy minden igényt kielégítsen, ha Magyarország újra elérné a történelmi nemzetközi és hazai értékesítését. Hazánkban ugyanis mintegy 140 000 szőlőtermelő van, azaz az átlagos földterület fél hektár alatti. A kistermelők ezért nem tudnak nyereséggel termelni, ám megszabadulni sem kívánnak területeiktől, különösen azok, akik hétvégi telekként is hasznosítják szőlőjüket. A kormányzatnak ezért segítenie kéne a nagyobb, életképes pincészetek területhez való jutását. Támogatni kellene ezen kívül a borturizmust is, hisz az ország borainak marketingje elsősorban ezen a vonalon keresztül érvényesülthet.

A jelenleg érvényes szabályok szerint azok részesülnek támogatásban, akik kivágják a szőlőjüket, illetve a borfeleslegüket kényszerlepárlásra szállítják. Az utóbbi próbálkozás egyébként Kovács Tibor szerint egyértelműen megbukott, hiszen kiderült, hogy Magyarországon borfelesleg helyett borhiány van: a mintegy egymillió hektoliteres kvóta helyett alig 40-60 ezer hektoliter bort szállítottak a lepárlókba.
Aggályos a borhamisítás mértéke is Magyarországon, mely akár az összes piacra kerülő bor 30-40 százalékát is érintheti. A hamisítóknak egyelőre nem kell félniük, mivel a szabályozás jelenlegi normái szerint nem igazán lehet komolyan megbüntetni a hamisítókat, annak ellenére, hogy az Országos Borminősítő Intézet minden palack borról meg tudja állapítani, az hamisított-e vagy sem.

A bortermelők helyzetét nehezíti továbbá az is, hogy a jelenlegi közlekedési szabályok zéró tolerancia-elve miatt egyetlen pohár bort sem fogyaszthat a sofőr - ennek változását a szakember az egységes uniós normák bevezetésétől reméli. A termelők ezen felül nem főzhetnek és értékesíthetnek saját törkölypálinkát, ami miatt komoly bevételektől esnek el, holott az Unió más országaiban (Olaszországban például) ez bevett gyakorlatnak számít.

A Szent Gaál Pincészet egyébként jó évet zárt, hisz míg 2003-ban 60 ezer palack értékesítése mellett 53 millió forintos veszteséggel zárt az üzem, addig tavaly már 240 ezer palack bort adtak el, s az üzemi eredmény 20 millió forintos nyereséget mutatott. Mindezt úgy, hogy az összköltségek mintegy 30 százalékkal csökkentek az időszak folyamán. Idén a pince tulajdonosa mintegy 200 ezer palack értékesítését tervezi, miközben kisebb beruházásokat hajtanának végre a birtokon a további terjeszkedés elősegítéséhez.