A jegybank elnöke a Népszabadság szombati számában megjelent írásában a magyar gazdaság hosszabb távú növekedési problémáinak megoldását szorgalmazza. Ehhez saját értékelése szerint is "jelentős, a társadalom egyes rétegeit rendkívül kedvezőtlenül érintő javaslatokkal" áll elő, amelyek megvalósításához - mint rámutat - széles körű politikai konszenzus is szükséges.
Beruházás, termelékenység
Simor szerint a megszorítások miatti elkerülhetetlen visszaesése után is csak lassan áll majd vissza a gazdaság a tartós növekedési pályára, s ez a pálya alacsonyabb szinten lesz, mint 2000 és 2005 között volt. Ennek okait abban jelöli meg, hogy a költségvetési hiány emelkedéséhez vezető költekezés fenntarthatatlannak bizonyult, a beruházási ráta a kétezres évek eleje óta elmarad nemcsak a visegrádi országok, hanem a kilencvenes évek második felét jellemző magyarországi beruházási aktivitástól is. 2001 óta szinte nincs foglalkoztatásbővülés, holott a foglalkoztatottak aránya az összlakosságon belül Magyarországon az egyik legalacsonyabb Európában és évek óta folyamatosan csökken a termelékenység növekedésének üteme. "Többletberuházás, többletfoglalkoztatás és jelentős termelékenységnövekedés nélkül pedig nincs, és nem is lehet gyors gazdasági növekedés sehol a világon" - teszi hozzá.
Kevesen dolgoznak, túladózva
A hosszú távú gazdasági növekedés visszaesésének okai közül azt emeli ki, hogy drágán termelnek Magyarországon, kevesen dolgoznak, alacsony a kutatás-fejlesztés és az innováció hatékonysága, "túlméretezett és egyúttal kevéssé hatékonyan működő bürokrácia telepszik a gazdaságra", valamint "egy álszent és erkölcstelen pártfinanszírozási rendszer és az ezzel párosuló virágzó korrupció drágítja a közbeszerzéseket és torzítja a gazdasági döntéseket".
Mindezek fő okát abban jelöli meg, hogy Magyarországon túladóztatják a munkaerőt, ezzel biztosítva azt, hogy Magyarországon a költségvetés kiadásai elérik a GDP közel 50 százalékát, miközben a visegrádi országok átlaga 40 százalék körül van. Ennek megfelelően a jegybank elnöke szerint 2000-2500 milliárd forinttal kellene mérsékelni a kiadásokat, hogy utána ennek megfelelő adócsökkentéssel ismét versenyképessé lehessen tenni a magyar gazdaságot.
Szociális százmilliárdok
A túlköltekezés két fő tételeként - amelyekre a visegrádi országokban kevesebbet költenek -, a szociális, jóléti és lakásépítési támogatásokat, valamint a felhalmozott államadósság kamatait említi a jegybank elnöke. Magyarország olyan jóléti rendszert működtet, amit a gazdaság nem képes eltartani - emeli ki -, megjegyezve azt is: 2000-2500 milliárdot nem lehet pusztán a jóléti kiadások csökkentéséből megtakarítani, más költségvetési fejezeteknél is jelentős kiadáscsökkentésre van szükség. Az adósságszolgálatot fegyelmezett, az adósságállományt csökkentő költségvetési gazdálkodással és hiteles infláció ellenes politikával tartja mérsékelhetőnek.
A feladatok között említi Simor a hibás oktatás- szociális és foglalkoztatáspolitika megváltoztatását, a foglalkoztatás bővítését. Kifogásolja többi között a minimálbér növelését, amivel szerinte egész iparágakat űztek el, sőt javasolja, hogy vizsgálják felül, szükség van-e a minimálbér intézményére, a szociális segélyezésnél pedig olyan gyakorlat folytatását javasolja, ami - a munkaképesek esetében - kényszerít a munkára. E vonatkozásban szerinte a hasonló helyzetben lévő országok szabályozását kellene áttekinteni, nem pedig az Európai Unió fejlettebb országaiét, mert az ország nem ott van-, és ami még rosszabb, nem is oda tart - teszi hozzá.
Az MNB elnöke úgy fogalmaz: Magyarország számára ma az igazi kérdés "az állam emlőin tengődve fokozatosan lemaradni Európától vagy öngondoskodással, a piacgazdaságot, felelősséget és kockázatot vállalva felzárkózni a visegrádiakhoz".
