A 2008-2010-es ciklus megtartja a 2005-ben újraindított lisszaboni stratégia akkor kijelölt főbb prioritásait - közölte Iván Gábor külügyminisztériumi szakállamtitkár. Ezek körébe tartozik, hogy - különösen a kisvállalkozók számára - az eddiginél inkább vállalkozóbarát környezetet kell teremteni, továbbá javítani kell a foglalkoztatási feltételeket. Kiemelt célkitűzés a kutatás-fejlesztés és innováció, az energiapolitika, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem.
Magyarország ezekkel a célkitűzésekkel teljes mértékben egyetért - mondta Iván Gábor. Hazánk azonban lehetőséget lát arra, hogy a program a jelenleginél jobban működjön: "Javaslatot tettünk arra, hogy pontosabb módszertani megoldások révén jobban fel lehessen mérni, milyen eredményeket hoz a lisszaboni program" - közölte a szakállamtitkár. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a makrogazdasági szinten is mérhető mutatók alapján valóban úgy tűnik, hogy 2005-ös újraindítása óta a lisszaboni stratégia kézzelfogható eredményeket hozott. (A kormány várhatóan nyár közepére fogadja el a Lisszaboni stratégia három évre szóló nemzeti programjának tervezetét.)
Ezen eredmények közt említette, hogy uniós szinten javult a foglalkoztatási helyzet - 6-6,5 millió új munkahely jött létre -, strukturális reformok indultak meg a tagállamokban, valamint összesített EU-szinten érdemben csökkent a konszolidált államháztartási hiány. Ezek - hangsúlyozta - mind olyan változások, amelyek a tagállamok strukturális reformjaiból adódnak, a lisszaboni célkitűzés elveivel összhangban. (Elmarad a céltól a kutatás-fejlesztésre fordított összeg az Európai Unióban, Magyarország a középmezőnyben foglal helyet.)
Reflektorban a klímavédelem
Uniós diplomáciai források szerint a csütörtök délutáni vita főként a klímavédelmi célkitűzésekről folyt. Az Európai Bizottság által javasolt széndioxidkibocsátás-csökkentési előirányzatok tekintetében több uniós tagállam nagyobb rugalmasságot javasolt.
Vita van arról, hogy az iparnak mely év adataihoz viszonyítva kellene 20 százalékkal csökkentenie a kibocsátást. Az EU legfőbb végrehajtó szervének számító Bizottság 2005-öt javasolja bázisévnek, ám több ország - így Magyarország is - annak figyelembe vételét szeretné elérni, hogy 1990 után a keleti tagországokban leépült a "szocialista nagyipar", és ezzel együtt jelentősen csökkent a széndioxid-kibocsátás is. (Néhány esetben szigorítani, néhány esetben pedig enyhíteni kellene a jogszabályokon, hogy hazánk teljesítse a kibocsátásra vonatkozó uniós elvárásokat.)
