Csermely Ágnes szerint el kell oszlatni azt az illúziót is, hogy az Európai Unió alapjaiból érkező, várható források jelentősen javítanák Magyarország következő években várható növekedési pályáját. Az igazgató-helyettes szerint az elmúlt időszakban több európai ország tapasztalatai is azt mutatták, hogy a strukturális és kohéziós alapok hatása nem mindig olyan kedvező, mint amit akár az Európai Bizottság vagy az adott ország hazai közvéleménye vár. A külföldi tapasztalatok azt jelzik, hogy az unós források országon belüli hatása erőteljesen függ a fogadó ország gazdaságpolitikájától, vagyis ha az adott államban nem kellően szigorú a költségvetési és monetáris politika, azaz nincs megfelelő szinten a gazdasági stabilitás, az uniós támogatások elaprózódhatnak és nem járulnak hozzá a fejlődési pálya erősítéséhez. Egyúttal arra is szükség van az igazgató-helyettes szerint, hogy a támogatási forrásokat megfelelően hatékony intézményi környezet várja a fogadó országban. Magyarországon bár a beruházási ráta hosszabb ideje magasabb szinten van, mint a fejlett európai országokban, a különbség azonban nem túl magas, így ez nem hozhat látványos felzárkózást, legfeljebb szolid növekedési többletet az unió fejlettebb államaihoz képest. 

Termelékenység

A kutatók külön elemezték a termelékenységnek a gazdasági növekedésre és a felzárkózásra való hatását. Az elmúlt évtizedben a magyar növekedés egyik motorja a hazai termelékenység alakulása volt. A makroadatok azt mutatták, hogy a termelékenység növekedése stabilan mintegy 2 százalékponttal járult hozzá a potenciális növekedéshez. A versenyképességben kulcsfontosságú szerepet játszó feldolgozóipar azonban valamelyest csökkentette a termelékenységi ütem növekedését, az iparágra vonatkozó vizsgálatok szerint a termelékenység növekedése még a ,90-es évek közepén igazán magas volt, azóta nagy mértékben visszaesett. A termelékenység bővülése a következő években is váratóan az unió átlagához való felzárkózás legfontosabb tényezője marad, az elmúlt évtizedben tapasztalt szintnél azonban jóval kisebb lesz a növekedéshez való hozzájárulása. 

Adócsökkentés

Kedvező az, hogy a magyar kiigazítás a költségvetés rendbetételére koncentrál és azon belül a kiadások visszafogását is előtérbe helyezi: "nálunk azonban, ellentétben a nyugat-európai példákkal, az állami beruházások nagy mértékben csökkennek majd, ezeket nem pótolják az európai uniós forrásokból indított fejlesztések". Így hosszabb távon is az várható, hogy a gazdasági felzárkózás elhúzódik, akár húsz éves időtartamot is igénybe vehet, mire az ország eléri az uniós fejlettségi átlagot. Az igazgató-helyettes szerint a munkára rakódó terheket is csökkenteni kellene, hogy emelkedjék az ország versenyképessége.

(Az MNB tájékoztatóján jelenlévő Járai Zsigmond elnök az elemzés bemutatása előtt külön hangsúlyozta: az MNB közgazdasági szakterületének véleménye, a kutatóműhely megítélése nem tükrözi sem a jegybank vezetésnek, sem a Monetáris Tanácsnak a véleményét.)