A fenyegetettséget 7 fokú skálán mérték („Mennyire érzi fenyegetve a saját és családja gazdasági helyzetét, vagyonát, megszerzett javait?"), és azt találták, hogy közepes szintű „bevallott" szorongás volt jellemző a mintában: a megkérdezettek válaszai alapján a fenyegetettség mértéke 3,9. A megkérdezettek számos fenyegető tényezőt soroltak fel. Ezek előfordulási gyakoriságának sorrendje: munkanélküliség, a munkahely elvesztése (25%), bűnözők, illetve megélhetési bűnözők (20%), belpolitikai helyzet - „kormányválság" (20%), gazdasági világválság (15%), bankok labilitása, hitelek „bedőlése" (10%), betegség (4,8%).
A legnagyobb fenyegetettséget tehát a munkahely elvesztése jelentheti a megkérdezettek számára, vagyis a gazdasági válság negatív hatása ebben a tényezőben mutatkozik meg a legkonkrétabban. Emellett lényeges fenyegető tényezőnek tűnik az áldozattá válás lehetősége is. A megélhetési bűnözés növekedését feltételezik a megkérdezettek a romló gazdasági helyzet és az elszegényedés miatt. Szintén jelentős szorongáskeltő tényező a belpolitikai helyzet, itt említették a kormányválságot - ez is csökkenti az emberek biztonságérzetét. A bankokkal kapcsolatos aggályok is megjelentek, ami hatással lehet a fogyasztói viselkedésre.
Leginkább magunkban bízunk
A megoldási lehetőségek előfordulási gyakorisági sorrendje: tudatosabb, körültekintőbb magatartás a pénzügyek területén (megfelelő bankválasztás, buktatók elkerülése, üzleti partnerek leinformálása, pénzügyi ismeretek szerzése, kockázatkerülés... stb) (17%), vagyon őrzése és értékálló dolgokba való befektetés (ingatlan, alacsony de biztos kamatozás) (14%), saját érték növelése a munkaerő piacon (jobb munka, képzés, átképzés) (14%), több lábon állás, második munkahely (12,5%), spórolás (energiával és a szórakozásra szánt összegekkel) (10%), hitelfelvétel elkerülése, „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!" (9,3%), banki megtakarítások (7,8%).
A villámkutatásban megkérdezettek különböző szintű anyagi tartalékaik mellett kellő energiával és motivációval rendelkeznek, hogy megküzdjenek az gazdasági helyzetük fenyegetettsége felett érzett félelmeikkel, vagyis a szorongás rávezeti őket a megoldásra, képesnek érzik magukat arra, hogy a kitűzött cél érdekében többet, jobban dolgozzanak, tudatosabban éljenek. Csupán a megkérdezettek 3% látta kilátástalannak a helyzetet, amelyre ő maga nem tud hatást gyakorolni. Érdekes eredmény, hogy a felsorolt lehetőségek mind a személy által kivitelezhetőek, vagyis nem külső segítségre számítanak, hanem saját maguk óvják meg gazdasági helyzetüket, megszerzett vagyonukat. A kutatás olyan tendenciát sugall, hogy a fogyasztói magatartás területén nem csak tudatosabb viselkedés várható, hanem vélhetően a banki szolgáltatások felé irányuló igények átrendeződése is. Egyfajta averzió mutatkozik a hitelekkel szemben, míg a megtakarítások vonzóvá váltak a megkérdezettek egy részének.
