A hazai ruházati piacon 2006 során szemmel láthatóan komoly változások zajlottak. A piac kínálati oldalán több kedvezményes árukínálattal rendelkező lánc és néhány divattervező üzletház jelent meg. A kínálat növekedése mellett azonban az értékesített mennyiség a 2006. évi teljes ruházati piacon mintegy 3 százalékkal csökkent 2005-höz képest. Az egy évvel korábbi szintnél alacsonyabb mennyiséget 1,4 százalékponttal kevesebb vásárló háztartás vásárolta meg.

A piac egyfajta minőségi átalakulását viszont jól jelzi az, hogy az értékesítésből származó bevétel - azaz az értékbeli forgalom - 3 százalékkal nőtt. E jelenség hátterében a fogyasztói átlagárakban bekövetkezett, átlagosan mintegy 6 százalékos emelkedés húzódik meg.

A ruházati piaci szegmenseket vizsgálva megállapítható, hogy 2005-höz képest csak felső- és munkaruházati termékekből vásároltak nagyobb mennyiséget a háztartások - a többi kategória esetében csökkent a megvásárolt termékek darabszáma.

Legnagyobb veszteséget a sportruházati kategória szenvedte el: a vásárló háztartások számának mintegy 3,1 százalékos visszaesése mellett  mintegy 15 százalékkal csökkent a vásárlások mennyisége.

Kevesebb rugdalózó, drágább alsónadrág

Az egyes szegmensek értékbeli forgalmát is górcső alá véve kiderül, hogy a bébi- és a sportruházati kategória visszaesett, ám az alsóruhák és a kiegészítők vásárlásából adódó értékforgalom az átlagárak jelentős - 11, illetve 10 százalékos - emelkedése következtében növekedett.

A háztartások kedvelik az árakciókat: vásárlásaik mintegy 23 százaléka akciós árak kínálata idején történik. Ez az arány 1 százalékponttal több, mint a megelőző 2005. évben mért szint.

A teljes ruházati forgalom csatornatípusok közötti megoszlását tekintve megfigyelhető, hogy a piac a láncba szerveződött kereskedelem irányába mozdult el, az utcai árusok szerepe 3 százalékponttal esett vissza 2006 során. A sportruházati boltok szerepe 2 százalékponttal, míg a márkaboltok szerepe 1 százalékponttal nőtt 2005-höz képest a háztartások vásárlásai alapján.