A működő egyéni vállalkozók száma 2001 végén 479 ezer 500, vagyis 300-zal kevesebb, mint az előző évben volt. Ez egyben azt jelenti, hogy megtört a korábbi évek mérsékelt ütemű növekedési tendenciája, s csökkenés következett be az egyéni vállalkozók számában. A munkavégzés jellege szerint még mindig a főállású egyéni vállalkozók vannak többségben – 273 ezer fő , azonban tavaly 15 ezres csökkenés volt tapasztalható körükben. Lényegében nem változott az olyan mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók száma, akiknek főállású munkaviszonya eléri vagy meghaladja a heti 36 órát. Ugyanakkor folytatódott a nyugdíj mellett vállalkozók számának és a súlyának a növekedése: az adóhivatal nyilvántartása szerint tavaly 62 ezer ilyen magánszemély volt. A növekedés mértéke még nagyobb volt az oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói körében: közülük 1999-ben még csak 900-an rendelkeztek egyéni vállalkozói igazolvánnyal, 2001-ben viszont már 2200-an.

Az egyéni vállalkozók gazdasági szerepét 2001-ben is a tételes költségelszámolást alkalmazó adózói kör reprezentálta, az átalányadózók súlya igen csekély, alig néhány százalékos volt.
Az adóhivatal statisztikái szerint a tételes költségelszámolást alkalmazók tavaly 1,8 billió forint árbevételt értek el, ami átlagosan 5,3 millió forint árbevételt jelent. Ez az érték 8,4 százalékos növekedés az előző évhez képest: ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy a nyereséges vállalkozók egy főre eső árbevétele az átlag alatt emelkedett, míg nulla eredményt elérőké viszont kétharmadával nőtt.

A főállású egyéni vállalkozók 2001-ben átlagosan 7 millió forint árbevételt értek el, a mellékfoglalkozású nyugdíjasoknál 3,7 millió forint, az egyetemi, főiskolai hallgatóknál viszont csak 1,7 millió forint volt az átlag. A bevételeket ágazatonként vizsgálva megállapítható, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzőknél történt tavaly a legnagyobb – 25 százalékos - árbevétel-növekedés, így meghaladta a 9,5 millió forintot. A feldolgozóiparban és a kereskedelemben 14 százalékos, az építőiparban tevékenykedő vállalkozók pedig 9 százalékos árbevétel növekedést értek el. Érdekes, hogy az ingatlanügyek gazdasági szolgáltatás szféra csak az előző évivel azonos teljesítményre volt képes.

Bevételt csökkentő kedvezményt az egyéni vállalkozók közül tavaly 16 ezren mintegy 16 milliárd forint értékben vettek igénybe. A legtöbben – 13 ezren - a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítették 15,6 milliárd forint értékben.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók száma tavaly 31 ezer 500 volt, ami lényegében az előző évivel azonos. Az egy főre eső átlagos árbevételük valamivel több mint 1,1 millió forint volt, ami 9,8 százalékos emelkedést mutat.
A vállalkozók által elszámolt költségek változása szorosan követte az árbevétel változását. Az adózási szabályok szerint bevallott tényleges jövedelmük 2001-ben összességében veszteséget mutatott, s egyénenként átlagban 21 ezer forint volt. Cash-flow szemléletben viszont jóval kedvezőbb a helyzet, amikor is a tárgyévi költségeket csökkenteni kell a nem folyó kiadást jelentő vállalkozói kivét és az amortizáció elszámolt összegével: ebben az esetben a fajlagos jövedelem 558 forint volt, amely csaknem 30 százalékkal magasabb, mint az előző évben volt. Az egy főre jutó költségek növekedése a nyereséges vállalkozók között volt a legalacsonyabb.

A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók jövedelempozíciója tavaly érzékelhetően átrendeződött: a nyereségesek aránya 4 százalékkal csökkent, a veszteségesek súlya nem változott, emelkedett viszont a nullajövedelműek aránya. Az adózási szabályok szerint számított nemzetgazdasági szintű fajlagos eredmény 2001-ben 21 ezer forint veszteséget mutatott, a 2000. évi bevallások viszont még 19 ezer forint átlagos nyereségről adtak számot. A romló eredmény oka, hogy míg a nyereség egy főre eső értéke nem változott – mindkét évben 428 ezer forint/fő volt-, addig az egy főre jutó veszteség értéke 470 ezer forintról 529 ezer forintra nőtt. Ha a nemzetgazdasági áganként vizsgáljuk az egyéni vállalkozók eredményességét, hasonlóan kedvezőtlen jelenségek láthatók. Lényegében csak a szolgáltatási szféráról, valamint a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén tevékenykedő egyéni vállalkozókról mondható el, hogy az egy főre jutó nyereségük meghaladta a veszteségüket, minden más tevékenységet végzőknél a veszteség meghaladta a nyereség értékét.
A vállalkozói kivét egy főre vetített összege 2001-ben az előző évit 35 százalékkal haladta meg, így elérte a 421 ezer forintot. A nyereségesek 502 ezer, a veszteségesek 404 ezer, a nulla eredményt elérők átlagosan 313 ezer forintot számoltak el ezen a jogcímen.

A vállalkozói kivéttel élő 214 ezer vállalkozó progresszív személyi jövedelemadót fizetett ezen jövedelme után. Az eredmény után 18 százalékos vállalkozói szja-t kellett fizetni mintegy 100 ezer főnek összesen 8 milliárd forint értékben. Osztalékadót tavaly 62 ezer egyéni vállalkozónak kellett fizetni, mégpedig 9,2 milliárd forintot.
Az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség a vállalkozók 45 százalékát, tehát 156 ezer főt érintett, ami az előző évhez képest az áfa körön kívüliek arányának 5 százalékpontos csökkenését jelenti. Tavaly az áfa-alany egyéni vállalkozók közül 116 ezren befizető, 40 ezren pedig visszaigénylő pozícióban voltak. Az összes áfa-befizetésük 44 milliárd forint, visszaigénylésük pedig 26 milliárd forint volt, a 18 milliárd forintos egyenleg csaknem 23 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.