Tavaly összesen 6,43 milliárd euróra nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az egy évvel korábbi 1,56 milliárdról, a GDP arányában pedig 4,2 százalékra az előző évi 1,1 százalékról. A tőkemérleggel együtt számolva a 2020. évi külső finanszírozási képesség 1,23 milliárd euró, a GDP 0,9 százaléka volt, ezzel szemben 2021-ben 2,5 milliárd eurónyi külső finanszírozási igény (hiány) keletkezett, ami a tavalyi GDP 1,6 százaléka volt.
Az orosz-ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását. Egyfelől a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlik a cserearány, ami érdemben rontja a külső egyensúlyt. Másfelől a bizonytalanná váló külső kereslet, a vásárlóerő romlása várható a főbb exportpiacainkon, a beszállítói láncok háború miatti megszakadása pedig akadályozhatja a folyamatos termelést. Így idén biztosan tovább romlik a folyó fizetési mérleg, de ennek nagyságrendjét érdemben befolyásolja az energia-, és nyersanyagárak kiszámíthatatlan alakulása. Az idegenforgalom határozott helyreállása ugyanakkor javítja a szolgáltatások egyenlegét, némileg ellensúlyozva az áruforgalmi egyenleg romlását. A következő években azonban ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet. A tőkemérleg pedig az uniós források lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése. Idén 10-10,5, jövőre 4,5-5 milliárd euró hiányra számítunk a folyó fizetési mérlegben, azonban a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg. Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti a GDP 6,1 százalékát, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény idén 5,3 milliárd euró közelébe, a GDP 2,5 százalékára emelkedhet a tavalyi 2,5 milliárd eurónyi, azaz a GDP 1,6 százalékát kitevő igény után, azonban a következő években a visszatérhet a külső finanszírozási képesség, ami lehetővé teszi a külső adósság nominális csökkentését is. (Suppan Gergely)
