November havi külkereskedelmi forgalmunk forintértéke – előzetes adataink szerint – egyrészt nem éri el az októberi szintet, másrészt alacsonyabb a 2001. novemberi adatoknál is, exportban közel 8, importban mintegy 4%‑kal. Míg az év első hét hónapjában a kivitel előző évihez viszonyított értékindexe hónapról hónapra magasabb volt a behozatalénál, addig augusztusban 1, szeptemberben 2, októberben és novemberben pedig 4 százalékponttal már az importé volt magasabb. Következésképpen kereskedelmi mérlegünk az első hét hónapban tapasztalt 198 milliárd forintos javulást követően, az elmúlt négy hónap során már romlott, összességében 93 milliárd forintot; bár a január–novemberi időszak egészét tekintve a deficit még így is több mint 100 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél.
A kivitel közel háromötödét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma folyó áron, forintban 2%‑kal, volumenben mérve pedig 8%‑kal bővült az előző év első tizenegy hónapjához képest. Az árufőcsoportba tartozó termékek közül a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékekből közel negyedével nagyobb értékben, 1261 milliárd forintért szállítottunk külpiacokra, míg a villamos gépek és készülékek exportja 7%‑os csökkenés mellett 906 milliárd forintot tett ki. A feldolgozott termékek kivitele folyó áron változatlan maradt, míg volumenben mérve 3%‑kal nőtt. Az árufőcsoport első féléves forgalmát számottevően megemelte a videojáték-export, melynek megszűnését követően a havi forgalmi adatok jelentősen elmaradtak a korábbi hónapokétól. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport kivitelének
volumene 4%‑kal marad el a megelőző év azonos időszakához képest. Az árufőcsoporton belül jelentősen, 12%‑kal csökkent a zöldség- és gyümölcsfélék kivitele, az exportált áruk értéke 117 milliárd forintot tett ki.



A behozatalban is meghatározó súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök forintértéke nem változott, volumene pedig 5%‑os bővülést mutat. Adatfeldolgozó gépekből behozatalunk értéke több mint másfélszeresére, 228 milliárd forintra nőtt, míg a behozott villamos gépek és készülékek értéke 1503 milliárd forint volt, mely összeg a megelőző évinél 4%‑kal alacsonyabb. Az importált feldolgozott termékek volumene 3%‑kal nőtt, míg forintértéke lényegében nem változott. A gyógyszerek, valamint a nem fémes ásványból készült termékek (üvegáruk és építőanyagok) behozatali értéke mintegy tizedével nőtt, a textilfélék, illetve szakmai és tudományos gépeké viszont 8%‑kal elmaradt a megelőző évi értékektől. Legjelentősebben, mintegy 8%‑kal az importált energiahordozók értéke marad el az előző évben regisztrálttól, a forintárszínvonal jelentős mértékű csökkenésével párhuzamosan, volumenben mérve azonban 12%‑os növekedést tapasztalhatunk. Az árufőcsoportok közül csupán az élelmiszerek, italok, dohánytermékek importértéke bővült (4%‑kal); a volumenben mért növekedés 6%‑ot tett ki.



Kereskedelmi mérlegünk az előző év azonos időszakához képest 105 milliárd forinttal javult, s 710 milliárd forint hiányt mutat. A hiány mérséklődésében továbbra is a fejlett országcsoporttal folytatott kereskedelem alakulása a meghatározó tényező: az e viszonylatba feladott áruk értéke változatlan maradt, az onnan származóké viszont 5%‑kal csökkent, amelynek eredményeképpen a keletkezett 758 milliárd forintnyi aktívum 278 milliárd forinttal múlja felül a megelőző évi értéket. A Japánnal folytatott kereskedelmünk egyenlegének 62 milliárd forintos javulása elsősorban a behozatalunk 15%‑os csökkenésével magyarázható. Az Egyesült Államokkal vont kereskedelmi mérlegünk viszont 54 milliárd forintos romlást mutat, miután – az importunk 13%‑os csökkenése mellett – az oda irányuló exportunk több mint negyedével kevesebb az előző évinél. A közép- és kelet-európai országokkal folytatott kereskedelemben kimutatott mérleghiány 7 milliárd forintos javulást mutat. A fejlődő országok viszonylatában keletkezett 1128 milliárd forintos hiány 180 milliárd forinttal haladja meg a megelőző év azonos időszakában regisztráltat. A hiány növekedése azzal magyarázható, hogy a behozatal bővülése (18%) mintegy 4 százalékponttal felülmúlja a kiviteli oldalon tapasztalt növekedési ütemet. A fejlődő országokkal, mint szerződő országokkal a behozatal forintértéke 40%‑kal bővült a tizenegy hónap során; az országcsoport részesedése a szerződő államok szerint csoportosított forgalomból azonban így is csak 8%‑ot tesz ki, a származás szerint meghatározott 16%‑os részesedéssel szemben.