A gazdasági növekedés két éve negyedévről negyedévre folyamatosan csökken, 2000. I. negyedévben még 6,6% volt, 2002. I. negyedévben már csak 2,9%. Az iparban azonban már elkezdődött a javulás. Míg 2001. szeptemberétől az idei januárig szinte minden hónapban kisebb volt az ipari termelés, mint az előző év azonos hónapjában, februártól ez a tendencia megfordult, s áprilisban már 4,5%-os volt a növekedés üteme. A növekedés kizárólag az exportnak köszönhető, míg a belföldi ipari értékesítés az idei első négy hónapban stagnált, a kivitel 4,2%-kal emelkedett. Ugyanakkor e folyamat sérülékenységére utal, hogy az export növekményének jelentős része egy videojáték kivitelének köszönhető, amelynek magyarországi gyártása azonban megszűnik.

Változatlanul rendkívül gyorsan (négy hónap alatt közel 27%-kal) emelkedik az építőipar teljesítménye. Az április végi építőipari rendelésállomány azonban csak 7%-kal nagyobb a tavalyinál, s ez is jelentős részben az útépítésekkel kapcsolatos. E szektorban tehát némi lassulásra, de így is gyors fejlődésre kell számítani. Számottevő növekedés várható a kereskedelemben, a távközlésben és az ingatlan-szektorban.

A választási ígéretek teljesítése nyomán folytatódik a lakossági jövedelmek gyors növekedése. Szeptemberig némi lassulás, majd újabb emelkedés várható. Az első négy hónapban a versenyszférában 14,5%-kal, a költségvetésiben 27,7%-kal emelkedtek a bruttó keresetek, a reálkeresetek átlagosan 11%-kal nőttek. Az év egészében is hasonló ütem várható, a nyugdíjak reálértéke mintegy 13%-kal javul. A munkanélküliségi ráta ősz óta tapasztalható romlása megállt.

Az államháztartásban egyszerre kell eleget tenni a korábbi kormány eredeti, illetve a választások előtt és után hozott pótlólagos kiadásnövelő döntéseinek és az új kormány vállalásainak. A GKI Rt. előrejelzése szerint az EU módszertanát közelítő módon számított államháztartási hiány 2002-ben a GDP 6,5%-a lesz, ami igen magas.

Az Európában csak lassan javuló piaci helyzetben a magyar kivitel növekedési üteme csak enyhén gyorsul. A lehetőségek kihasználását nehezíti, hogy a magyar termelés versenyképessége a bérköltségek emelkedése és az erős forint miatt jelentősen romlik. Ezzel szemben a belföldi kereslet dinamikus növekedése miatt a behozatal a következő hónapokban várhatóan lényegesen dinamikusabban emelkedik. Áprilisban a külkereskedelmi és a fizetési mérleg hiánya is 4-500 millió euróval romlott, az idegenforgalmi bevételek valamivel kisebbek, a kiadások nagyobbak a tavalyinál. Az év egészében az áruforgalmi mérleg hiánya kb. 5 milliárd euróra, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig mintegy 2,5 milliárd euróra (a GDP 3,8%-ára) nő.