Jelenleg csak a nemzeti hatóságok járhatnak el az uniós forrásokkal kapcsolatos olyan visszaéléseknél, mint például a strukturális alapok forrásaival történő visszaélés vagy a nemzetközi áfacsalások, de az ő joghatóságuk az országhatárig terjed. Ezért látták indokoltnak az uniós parlamenti képviselők, egy, határok felett álló nyomozóhatóság felállítását. Az Európai Ügyészség (EPPO) felállítása meggyorsítja az információcserét, összehangolja a rendőrségi nyomozásokat, lehetővé teszi a gyanúsítottak nemzetközi elfogását és számláik, vagyonuk gyors lefoglalását, befagyasztását.
Az Európai Ügyészség 20 tagállam megerősített együttműködését jelenti, amiben nem részt vesz Magyarország, az Egyesült Királyság, Írország, Hollandia, Málta, Dánia és Svédország. A többi tagállam bármikor csatlakozhat az együttműködéshez.
A hivatal Luxemburgban lesz egy főügyésszel, minden résztvevő országból egy-egy ügyésszel, aki a napi nyomozásokat vezeti, szorosan együttműködve a résztvevő tagállamok által helyben kijelölt ügyésszel. Az ügyészség feladatainak listája később is bővülhet, például a terrorizmus elleni harccal.
Az Ügyészség szorosan együttműködik Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységével (Eurojust) és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és kiegészíti azok munkáját, hogy a bűnüldözés hatékonyabb legyen és az elcsalt adófizetői pénzek minél nagyobb hányadát lehessen visszaszerezni. A parlamenti jóváhagyás után a Tanácsnak formálisan jóvá kell hagynia az ezzel kapcsolatos rendeletet. Az EPPO várhatóan 2020-2021-re áll fel.
