Kitért arra, hogy Magyarországon a vártnál kedvezőbb inflációs adatok, valamint az energia- és élelmiszerár-nyomás enyhülése arra utalnak, hogy a drágulás üteme a 2027 eleji átmeneti megugrást követően a 3 százalékos cél felé mérséklődhet. Az MNB folytatja a kamatcsökkentést, így az alapkamat idén év végére 5,0 százalékra, jövőre 4,5 százalékra csökkenhet az UniCredit Befektetési Intézetének előrejelzése szerint, amennyiben az inflációs környezet támogató marad. A forint erősödése lassulhat, szerinte a forint euró árfolyama 350-355 forintos sávban stabilizálódhat, amit a költségvetési konszolidáció is támogat, amennyiben nem lesznek külső sokkok.

Elmondta: a költségvetési konszolidáció meghatározó téma marad, mert a régió kormányai változatlanul azzal a nehéz feladattal néznek szembe, hogy úgy csökkentsék a hiányt, miközben támogatják a gazdasági növekedést. Az energiatámogatásokra és a védelemre fordított magas kiadások várhatóan 2026-ban is magas szinten tartják a költségvetési deficitet, mielőtt 2027-ben megkezdődne a fokozatos stabilizáció. A politikai ciklusok Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában késleltethetik a költségvetési konszolidációt. Magyarországon a költségvetési konszolidáció már 2026 második felében megkezdődik, a pénzügyi tárca ígérete szerint augusztus végén lesz idei hiánycél, és októberben pedig elkészítik a középtávú költségvetési tervet – mondta Gárgyán Eszter. (MTI)