A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyoresjelentése szerint a szállítási ágazatokhoz tartozó (közúton az ágazaton kívülieket is magában foglaló) vállalkozások által szállított áruk tömege 6%-kal nőtt. A közúti áruszállítás 9%-kal bővült, a vasúti áruszállítás 3%-kal csökkent.

Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 16%-kal nőtt, ezen belül közúton 25%-os, vasúton 3%-os volt a növekedés. A közúti áruszállítás részesedése az összes teljesítményből 61%, a vasúté 21%, a vízi szállításé 4% volt.

Belföldi viszonylatban a szállított árutömeg 6%-kal, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 3%-kal nőtt. A nemzetközi áruszállításban - mindenekelőtt a közúti áruszállítás kimagaslóan erőteljes bővülésének köszönhetően - a szállított áruk mennyisége 9%-kal, az árutonnakilométer-teljesítmény 24%-kal emelkedett.

A közúti fuvarozásban a szakágazathoz tartozó vállalkozások részesedése az árutonna-kilométerben mért teljesítmény tekintetében 77%, az átlagos szállítási távolság 145 km (az egyéb ágazatokba sorolt vállalkozásoknál 61 km.) A társas vállalkozások árutonna-kilométerben mért részesedése 83%, a fuvardíjas szállításé 87%. A 3,5-4,99 tonna teherbírás-kategória kivételével valamennyi teherbírás-kategóriában növekedett az árutonna-kilométer teljesítmény, a legnagyob mértékben a vontatóknál (33%).

A belvízi áruszállításban a magyar és a külföldi hajók által szállított 6,5 millió tonna áru 20%-kal, a 1652 millió árutonna-kilométer pedig 17%-kal volt magasabb az előző év hasonló időszakánál.

A távolsági személyszállításban az utasok száma 2%-kal, az utaskilométer-teljesítmény 5%-kal nőtt. Az utaskilométer-teljesítmény belföldön 2%-kal csökkent, nemzetközi viszonylatban - a légi személyszállításnak köszönhetően - 30%-kal növekedett. A légi személyszállítás részesedése 24%-ra emelkedett, a közúti személyszállításé 42%, a vasúté 34% volt.

A helyi személyszállítás utasszáma 4%-kal, az utaskilométerben mért teljesítménye 3%-kal csökkent. Ez utóbbi 66%-át az autóbusz-közlekedés teszi ki, a metró és földalatti részesedése 13%, a villamosé 12%.

Budapest-Ferihegy repülőtérre összesen 96,2 ezer járat érkezett, illetve indult, ez 17%-os növekedés. Az összes gépforgalomból a kereskedelmi le- és felszállások száma 88,6 ezer volt, ennek 42%-át a nemzeti légitársaságunk bonyolította. A repülőtér utasforgalma 6,2 millió fő volt, 28%-kal nagyobb, mint a bázisidőszakban. A MALÉV utasforgalma nem változott számottevően. A menetrend szerinti járatokon utazók száma 34%-kal emelkedett, ebből a diszkont légitársaságok utasforgalma 182%-kal volt magasabb, mint a bázisidőszakban, a charterjáratokon utazók száma 10%-kal csökkent.