A ház szerint az OPEC harmadik legnagyobb termelőjének távozása jelentősen meggyengíti szervezetet, és kérdésessé teszi a kartell puszta fennmaradását is.
Ha az Egyesült Arab Emírségeknek sikerül növelnie kitermelését és az ebből eredő bevételeit az OPEC-en kívül, az más, nagy nyersolaj-készletekkel bíró vagy kitermelésük növelésére törekvő tagországok, például Venezuela számára is megkérdőjelezheti az OPEC-tagság értékét – áll az Oxford Economics elemzésében.
A ház várakozása szerint ugyanakkor az Egyesült Arab Emírségek az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása okozta fennakadások miatt a kitűzött 2027 helyett csak 2028-ban éri el a napi ötmillió hordós kitermelési célt.
A kínálat bővülésének árfolyamhatásai is akkor érvényesülnek majd, amikor normalizálódik a Hormuzi-szoros hajóforgalma – hangsúlyozzák a cég londoni elemzői.
Az Oxford Economics modellszámításai szerint az Egyesült Arab Emírségek napi ötmillió hordós kitermelési céljának elérése hozzávetőleg egymillió hordóval – vagyis csaknem 1 százalékkal – bővíti majd a világpiacon megjelenő napi nyersolajkínálatot.
A tanulmány szerint ennek hatására 2028-ban 3 százalékkal lenne alacsonyabb a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség hordónkénti árfolyama az Oxford Economics eddigi alapeseti előrejelzésénél, és az elemzés szerint ez azt jelenti, hogy a Brent árfolyama abban az évben 55 dollár környékére csökkenne.
(MTI)
