Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 16,5 százalékkal csökkentek, részben amiatt, mert jóval többen választhatták a külföldi nyaralást, míg a hazai vendégek egy része a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése és a megugró infláció, valamint bizonytalanabbá váló kilátások miatt óvatosabbá válhatott.

Ugyanakkor a külföldiek vendégéjszakáinak száma továbbra is robosztusan, 60 százalékkal emelkedett, ami a külföldi vendégek gyors visszatérését mutatja. A szálláshelyek árbevétele így augusztusban 16 százalékkal a nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Noha érdemi javulást mutatnak az adatok, a helyreállás továbbra is csak részleges a járvány előtti szintekhez képest, ugyanakkor a belföldi turizmus a tavalyi nyári hónapokban teljesen helyreállt, ami magas bázist eredményezett. Az első nyolc hónapban összesen 70 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, ezen belül a belföldieké 31 százalékkal, a külföldieké 200 százalékkal nőtt – írta a KSH pénteken közzétett adataira reagálva Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője.

Mi áll az adatok mögött?

Az elemző szerint tavaly májusi fokozatos nyitást követően érdemben élénkült a szálláshelyek forgalma. A járvány enyhülése és a magas átoltottság hatására számos országban szinte minden korlátozást feloldottak, ami miatt kedvező kilátásokkal indult az idei év, egyre több tengerentúli járat is kezd visszatérni. A szálláshelyek forgalmát a felhalmozódott óriási kielégítetlen igény is élénkítette, világszerte megfigyelhető az utazási kedv markáns élénkülése, egyes turisztikai célpontokban történelmi csúcsra számítanak. Az orosz és ukrán vendégek részesedése közel 6 százalékos volt a külföldiek vendégéjszakáinak számában, ami nem túl jelentős, azonban az innen érkező vendégkör az átlagosnál többet költött.