Üveghután biztonságos tároló

Az elkészült új biztonsági elemzés feltétel nélkül alkalmasnak minősíti továbbkutatásra az Üveghuta-Bátaapáti telephelyet, a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének lehetséges helyszínét, jelentették be a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. éves sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes ez a társaság felelős a radioaktív hulladék elhelyezéséért, a kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti és végleges tárolásáért és a nuk-leáris létesítmények leszereléséért. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a Magyar Geológiai Szakszolgálat ajánlásait figyelembe vevő elemzés szerint a műszaki gátakkal ellátott létesítmény mindössze a természetes háttérsugárzás kétezer-ötszázad részével járul hozzá a lakosok sugárterheléséhez. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy a 2001-2002. évi Költségvetési Törvényben a szakmailag átgondolt előterjesztést érdemi vita nélkül felülbírálta a Parlament. Csökkentette a kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezé-sére fordítható kutatási pénzeszközöket, eltörölte a nagy aktivitású hulladékprogram forrásait és megszüntette a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap értékállóságát.

Az elmúlt esztendő egyik legfontosabb eseménye a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. életében az volt, hogy elkészült a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok lehetséges telephelyére vonatkozó új biztonsági elemzés, amely többek között meghatározza a műszaki gátak esetleges sérülése következtében a sugárzó anyag kikerülésének hatásait, illetve kiszá-molja a lakosokat érő sugárterhelést is. „A biztonsági elemzés – mondja dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója - tartalmazza a Nemzetközi Atomenergia Ügy-nökség WATRP csoportjának, valamint a Magyar Geológiai Szakszolgálatnak a szakvélemé-nye alapján kialakított új földtani összegzést. Számszerűsítve megtalálhatóak benne a termé-szetes és mesterséges gátak hatásai, valamint az izotóp összetétel a WATRP rendkívül konzer-vatív ajánlásai szerint.”

A biztonsági elemzés legfontosabb megállapítása az, hogy a kutatásra kijelölt helyszín térsé-gében, az Üveghuta-Bátaapáti telephelyen, biztonságos tároló építhető. A már említett korlá-tot az érvényes rendeletek a mindenkit érő természetes háttérsugárzás-terhelés egytizedében határozzák meg. A biztonsági elemzés pedig megállapította, hogy Üveghután a kockázati té-nyező a korlát kétszázötvened része. Ez egyben azt is jelenti, hogy az esetleges sugárterhelés a természetes háttérsugárzás kétezer-ötszázad része! Vagyis az elemzés alapján – immár füg-getlenül minden ellenérvtől (repedezettség, földrengésveszély, stb.) – a helyszín mindenképp alkalmas a továbbkutatásra. Ez a terület jó!

Ismeretes ugyanakkor, hogy az Országgyűlés decemberi ülésén, a költségvetési sarokszámok módosítása során jelentősen csökkentette a kutatásra rendelkezésre álló keretösszeget (ebben az évben 3.36 milliárdról 1.08 milliárd Ft-ra, 2002-ben pedig 6.67 milliárdról 4.39 milliárd Ft-ra). Joggal vetődik föl a kérdés, hogy ezek a pénzek mire és hogyan nyújtanak fedezetet, ho-gyan tovább Üveghután?

„Folytatni fogjuk az elkezdett munkákat – jelentette ki Maróthy László, az RHK Kht. ügyve-zető igazgatója. - Miután az eddigi alaposságból, pontosságból, aprólékos szakszerűségből továbbra sem engedhetünk, ez azt jelenti, hogy a kutatási munkák határideje minimum fél év-vel csúszik. A közvéleményben is tudatosítanunk kell, hogy a tároló átadásának 2006 évi ha-tárideje veszélybe került.”

Amennyiben az üveghutai helyszín megvalósulása veszélybe kerül, illetve 2004-ig ennek el-lenkezőjéről a Paksi Atomerőmű nem kap biztosítékot, akkor az erőmű saját hatáskörben rá-kényszerül a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának megoldásá-ra a saját telephelyén. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az erőmű területén történő tároló építés a több milliárdos beruházási költség ellenére is csak egy felesleges átmeneti megoldás lehet. Ez a hulladék Pakson, az erőmű területén nem helyezhető el véglegesen, a terület ilyen célra ugyanis földtanilag alkalmatlan. A program késleltetése nagyon kedvezőtlen helyzetbe hozza a Paksi Atomerőművet, miközben ez az erőmű az ország villamos energia szükségleté-nek kb. 40 %-át rendkívül olcsón és biztonságosan megtermeli, és ezért az ország energia rendszere működésére még hosszú ideig igényt tart.

Ennek ismeretében egyre sürgetőbben merül fel egy politikai döntés meghozatalának szüksé-gessége, melyet egyébként a törvény a létesítés előkészítésének megkezdéséhez előír. Ez a politikai döntés az országgyűlés előzetes elvi hozzájárulásának megkérését jelenti. Az ország-gyűlési határozat előzetes elvi hozzájárulást adna a Bátaapáti község közigazgatási területén a földtanilag jelentős mértékben megkutatott területen egy radioaktív hulladék tároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. A létesítés feltétele továbbra is a hatósági engedélyek megléte és a lakossági támogatás megtartása marad.

A Püspökszilágyban jelenleg is működő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló nem teszi feleslegessé a bátaapáti tároló megépítését, hiszen a meglévő létesítmény kapacitás-bővítésére – a tárolótér megnyolcszorozására nincs hely.

„Ugyanígy elutasíthatjuk azokat a felelőtlen kijelentéseket is, hogy a hulladékot külföldre kell szállítani – tette hozzá Buday Gábor, az RHK Kht. műszaki és tudományos igazgatója. - Bi-zonyára akadna olyan fejlődő vagy fejletlen ország, amely vállalkozna a befogadásra, de a hulladékok befogadásától minden európai ország politikai okok miatt mereven elzárkózik. A magyar közvélemény sem tudna ilyen hulladék befogadásához hozzájárulni. A radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével foglalkozó nemzetközi egyezmény is alapvetően azt irá-nyozza elő, hogy a hulladékot a keletkezés országában kell elhelyezni.

A költségvetési törvény idén fél milliárdot, jövőre pedig 550 milliót törölt a nagy aktivitású előirányzatból, vagyis a következő két évben egy fillér sem fordítható ezekre a célokra. Ugyanakkor dr. Martonyi János külügyminiszter úr az elmúlt év decemberében az Európai Unió vezető tisztségviselőivel együtt írta alá a Magyarországról szóló Országjelentést, mely-nek 14. fejezetében ez áll: „Magyarország készül a magas és tartós aktivitású radioaktív hul-ladék végső elhelyezésére egy nagymélységű geológiai lerakóhelyen"”

Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának jegyzőkönyvei rögzítik a Bizottság elnö-kének, Illés Zoltánnak azon álláspontját, melyet a nagy aktivitású hulladékprogramra szánt pénzösszeg eltörlésének indoklásaként fogalmazott meg: „Magyarországon szóba nem kerül a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének a kérdése.”

Az RHK Kht. ebben a helyzetben mást nem tehet, minthogy Boda térségében, a nagy aktivitá-sú hulladék elhelyezésére alkalmasnak látszó helyszínen tovább üzemelteti a korábban kiala-kított mérőhelyeit, újrafogalmazza nagyaktivitású stratégiáját és megpróbálja ezt a döntésho-zókkal elfogadtatni. Újra fel kell ismerni azt a körülményt, hogy Magyarország rendelkezik nagy aktivitású hulladékkal, és ezt a tárolást nekünk kell rendezni.

Mint ismeretes, Magyarországon az Atomtörvény gondoskodott arról, hogy az atomerőmű jövőbeni fölszámolása, az elhasznált fűtőelemek és a radioaktív hulladékok elhelyezése ne okozzon unokáinknak elviselhetetlen terheket. Ezért a törvény úgy rendelkezett, hogy a Paksi Atomerőmű üzemeltetése során évente annyit fizessen be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, hogy a felgyülemlő pénzeszközök és annak kamatai fedezzék a jövőbeni költségeket, és ennek fedezetét a beszedett áramdíjak jelentették.

A pénzösszeget a törvények szerint a költségvetésben elkülönítve tartják nyilván, és ennek felhasználásáért a költségvetés a jegybanki alapkamatnak megfelelő támogatást, azaz „kama-tot” fizetett, így biztosítva az értékállóságot. Most a Parlament úgy döntött, hogy a pénzesz-közök felhasználásért a költségvetés ne fizessen kamatot. Ennek megfelelően módosították az Atomtörvényt is. Ezáltal a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap struktúrájának egy lényeges eleme eltűnt. Az állam helyett valakinek gondoskodni kell a pénzügyi alap értékállóságáról, miközben a pénzt a költségvetés használja. A kialakult helyzet elemzése folyamatban van. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság és a Paksi Atomerőmű Rt. közösen vizsgálják, hogy a helyzetre milyen megoldás található.