A 2023-as év a tavalyihoz képest nyugalmasabb lehet a gazdaságban az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint, azonban az év első és második fele jelentősen különbözhet. Az egyik legfontosabb kérdés továbbra is, hogy miként alakul a gázár jegyzése, ami főleg az európai gazdaságokra nézve, az infláció alakulása szempontjából meghatározó. A meleg tél mellett az ipari fogyasztók visszafogott energiaigénye is kellett ahhoz, hogy a tározók jelenleg jóval az öt éves átlag feletti töltöttségi szinteken legyenek, hozzájárulva ahhoz, hogy a 300 euró közeli csúcsról mostanra 50 euró közelébe essen a TTF tőzsdén jegyzett gáz ára. Az Equilor szerint amennyiben nem történik drasztikus változás az időjárásban, ellátási problémák nélkül fordulhatunk rá az újabb betöltési szezonra. A másik fontos kérdéskör, hogy mely gazdaságok süllyedhetnek recesszióba idén, és milyen gyors lesz a kilábalás. Az Equilor szerint a legtöbb európai, így a magyar gazdaságban is az első félév a nehézségekről és a recesszióról szól majd, míg a második félévben már ismét növekedés lehet. Európa az enyhe télnek köszönhetően elkerülheti a recessziót 2023-ban, viszont a finanszírozási költségek emelkedése és az energiahiány gazdaságszerkezeti átrendeződéshez vezet, teljes iparágak alakulhatnak át.
Az Equilor lassuló növekedésre számít Magyarországon 2023-ban: minimális, fél százalék körüli GDP bővülés lehet idén. A lakossági kiadások széleskörű emelkedése miatt a belső fogyasztás visszaeshet, a magasabb finanszírozási költségek miatt sok vállalati beruházást elhalaszthatnak, az állami beruházásokat visszavágják, és az EU-forrásokat övező bizonytalanság sem szűnt meg. Az infláció Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint idén 18 százalék körül alakul az importált infláció és az ár-bér spirál ragadóssága miatt, majd 2024-ben 7 százalék környékére mérséklődhet. A folyó fizetési mérleg- és költségvetési hiány növekedésének megállításához elengedhetetlen a kormányzati kiadások további visszafogása, és szükséges az importarány csökkentése. A munkaerőpiacon egyáltalán nem látható válsághelyzet kialakulása: egyre több szektorban és szakterületen erőteljes munkaerőhiány tapasztalható, ami miatt az átlagbérek dinamikusan emelkedő trendje figyelhető meg, így a munkanélküliségi ráta várhatóan tartósan 4 százalék alatt marad.
