Pußta, Piroschka, Paprika helyett…

A turizmus jövedelemtermelő képességéhez és Matolcsy György miniszter beharangozó kijelentéséhez képest szerénynek tűnik az ez évi 25 milliárd forintos pályázati keret, amelyet a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-tervben az ágazat fejlesztésére szánt. S bár mindenki örül, hogy eséllyel lehet pályázni, üröm az örömben, hogy a program kidolgozói nem tartották szükségesnek a pályázatok tartalmának előzetes szakmai véleményezését.

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az idegenforgalomból 16,5 százalékkal több bevétel származott 2000-ben, mint 1999-ben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint tavaly december végéig mintegy 3 millió külföldi vendég csaknem 10 millió éjszakát töltött el magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken (ez 6, illetve 4 százalékkal több, mint 1999-ben), a szállodák átlagos szobakihasználtsága 47 százalékos volt, a szálláshelyek bevételei folyó áron 16 százalékkal nőttek (mintegy 140 milliárd forintot tettek ki), a belföldi forgalom összességében 5 százalékkal nőtt. Próbáld Ákos, a KSH főosztályvezetője szerint azonban óvatosan kell bánni az adatokkal: ha a bevételemelkedést az euró tavalyi gyengülésével és a szolgáltatások terén a 10 százalékot meghaladó inflációval súlyozzuk, a tények 2000-ben a turizmus kifejezetten szerény fejlődését mutatják.

Belföldi élénkítés
Akárhogy is legyen, a turizmus a nemzetgazdaság egyik húzóereje. A bruttó nemzeti terméknek több mint egytizede innen származik, az ágazat közel 250 ezer fő számára nyújt megélhetést – áll a Gazdasági Minisztérium (GM) által készített Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjában.

A programkészítők szerint a magyar turizmus ma még nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a kiugróan magas turistaforgalomban rejlő lehetőségeket. Magyarországot évente mintegy 30 millióan keresik fel, és ezzel a Föld legkedveltebb célállomásai között a 14. helyen áll 3-4 százalékos részesedéssel, a turisztikai bevételekből viszont mindössze 1,1 százalékkal részesedik, s ez a 38. helyre elég. Az ok döntően a viszonylag szerény idegenforgalmi infrastruktúrában keresendő.

A Széchenyi-terv szempontrendszere szerint a fő cél az, hogy a külföldiek idelátogatását nemzetközileg versenyképes turisztikai termékek fejlesztésével, a szolgáltatások színvonalának emelésével segítsék elő. A programkészítők elérkezettnek látják az időt, hogy a hagyományos „Pußta, Piroschka, Paprika” hármasával jellemezhető turisztikai országképet a magyar kulturális örökség hangsúlyosabb bemutatásával kiegészítésük, helyettesítsük. Az ágazat szezonalitásának csökkentése érdekében pedig a belföldi turizmus további élénkülését szeretnék elérni.

Hamar munka, kevés pénz?
A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja öt alprogramra oszlik. A prioritások között szerepel a gyógy- és termálturizmus-, valamint a konferenciaturizmus fejlesztése, a turisztikai tematikus parkok (élményparkok) létesítése, a kastély- és várturisztika fellendítése, az idegenforgalmi információs rendszer megújítása. Végül pedig az „Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztési program” keretein belül igyekeznek biztosítani az öko-, a falusi-, a lovas-, a vízi-, a kerékpáros-, az ifjúsági-, a bor- és gasztronómiai turizmus vagy éppen a kulturális és vallási idegenforgalom feltételrendszerét.

A program sarokpontjainak megfogalmazása kissé hevenyészettnek tűnik. Minisztériumi képviselők is elismerik, hogy a turizmus alapprogramjaihoz csak az utolsó órában csatlakozott a lovas- és a kerékpáros turizmus fejlesztése.
A legnagyobb meglepetés azonban a falusi turizmust érte. Annak ellenére, hogy a GM többször kinyilvánította, kiemelt területként kezeli, csak egy al-alprogramon belül kapott helyet. Igaz, az eddigi kamattámogatás mellett ötmillió forintig vissza nem térítendő támogatás is igényelhető e célra. A múlt évben egyébként 104 ezren választották a falusi üdülést, és több mint 500 ezer vendégéjszakát töltöttek el a falvakban.

A Széchenyi-terv január végén meghirdetett 55 pályázatából 19 kapcsolódik a turizmus fejlesztéséhez, s a teljes program mintegy 100 milliárd forintos pályázható vissza nem térítendő támogatási összegéből a turizmus 25 milliárd forinttal részesedik. Jövőre a terv keretein belül 28,2 milliárdot fordítanak a szűken vett turizmusfejlesztésre.

A szakma képviselői szerint ennél azért többre volna szükség. Csak a Balaton környéki fejlesztések 100 milliárdos beruházást igényelnek az elkövetkező néhány évben. Az fejlesztések sürgető szükségét jelzi, hogy a Magyar Szállodaszövetség adatai szerint a turisták elfordultak a Balaton-parttól; sehol sem olyan alacsony a vendégek fizetőképessége, s tavaly itt csökkent a legmeredekebben a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma.

Középtávú marketing
Az előkészítés buktatóit mutatja az is, hogy a GM egyszemélyes társasága, a Magyar Turizmus Rt. – amely idén 5,22 milliárd forintos költségvetésének nagy részét a magyarországi turizmus marketingjére költi – úgy vágott neki az évnek, hogy 2000 végén elfogadott marketingterve megfogalmazásakor még előtte sem voltak ismertek a turizmusfejlesztési program részletei. Emiatt a tervet az év elején egyes pontokon meg kellett változtatni. Az rt. javára legyen mondva: ha már így esett, egy füst alatt kidolgozta a Széchenyi-tervre épülő középtávú marketingtervét is, amely évről évre más kampányterméket állít középpontba.

A program indulására árnyékot vetett a gazdasági miniszter szeptemberi döntése is, amely szerint az rt. 13 külképviseletének be kellett volna olvadnia az ITDH szervezetébe. A szakma szinte valamennyi szervezetének tiltakozása nyomán az ügy lekerült a napirendről.

A gondok ellenére azért mindenki örül a lehetőségeknek: a Széchenyi-terv fejlesztési programjai közül talán a turizmusfejlesztés az, amellyel kapcsolatban a legtöbben úgy érzik, eséllyel tudnak pályázni. A GM weblapján a leglátogatottabb oldalak a turisztikai pályázatokat tartalmazó helyek, s a hírek szerint már most özönlenek a pályázati anyagok a minisztériumba.

Az idegenforgalmi szakemberek ennek ellenére hiányolják az előzetes szakmai egyeztetést a pályázatok tartalmáról. Ha kikérték volna véleményüket, mondják, vélhetően nem egyeztek volna bele például abba, hogy a világörökség fejlesztésével foglalkozó pályázatoknál az elnyerhető maximális összeg 20 millió forint legyen. Fontos lenne, hogy a kormányzat mellett a bankrendszer is felfedezze magának a turizmust. Az ágazat eredményei ugyanis hiába kedvezőek, az egyes vállalkozások jövedelmezősége a bankok számára ma még nem kielégítő.

Nagy László Nándor

Megjelent a Piac és Profit magazin 2001. márciusi számában.

Véleményvezér

Sok nagy okos már világháborút lát

Sok nagy okos már világháborút lát 

Az orosz ballisztikus rakéta bevetése egy teszt volt.
Súlyos higiéniai problémák miatt megbüntették a szekszárdi kórházat

Súlyos higiéniai problémák miatt megbüntették a szekszárdi kórházat 

A büntetés mértéke nevetséges.
Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten 

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt

Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt 

A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben

Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben 

Az ellenzéki vezető szerint a Fidesz propagandistákat vet be, hogy az emberek ismerhessék meg a valóságot.
Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről

Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről 

Az elmaradt reformok tragédiája.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo